Lázár: a kvóta és a pénzbüntetés is kényszerről szól

Az Európai Bizottság (EB) nem erőszakolhatja ki sem a kötelező kényszerbetelepítési kvótát, sem az azt elutasítók pénzbüntetését - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Lázár János értékelése szerint az EB javaslata a kényszerről szól, végletesen ellentétes az unió alapokmányaival, szembemegy az európai emberek akaratával és nem fejezi ki a tagállamok egy részének politikai akaratát.

Hogyan felel meg az európai eszméknek egy olyan javaslat, amivel a résztvevők meghatározó része nem ért egyet? – vetette fel, elfogadhatatlannak minősítve azt a hozzáállást, hogy aki nem ért egyet, az nem szolidáris.

A tárcavezető kiemelte: Magyarország most is kész segítséget nyújtani azoknak, akik védelemre szorulnak, és fontosnak tartja, hogy részt vegyen európai segélyakciókban.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. május 12-én. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő (MTI/Soós Lajos)

Kitért arra is, hogy az, hogy ma kevesebb bevándorló érkezik Ausztriába és Németországba, az annak köszönhető, hogy Magyarország betartotta a schengeni egyezményt és megvédte határait.

A miniszter Magyarország tíz pontos, a schengeni rendszer megerősítését célzó akciótervét ajánlotta a tagországok figyelmébe.

A tárcavezető a tájékoztatón az elmúlt 25 év egyik legfontosabb kérdéseként hivatkozott a kvótareferendumra, amely szavai szerint várhatóan szeptemberben vagy október elején lehet.

Értékelése szerint a népszavazás az ország szuverenitásáról szól; arról, hogy Brüsszel nem döntheti el helyettünk, ki éljen ebben az országban.

Arra a kérdésre, hogy a Jobbik által javasolt alaptörvény-módosítás megoldás lehet-e, azt felelte: a népszavazáson van a hangsúly, képviseleti demokrácia van, ami azt jelenti, hogy a legfontosabb kérdésekben – így a szuverenitás kérdésében is – a választópolgárokat illeti meg a döntés.

Az alaptörvénybe foglalás önmagában nem elégséges a kötelező betelepítéssel szemben, mert ha összeütközés van az alaptörvény és az európai alapszerződés között, akkor utóbbinak van igaza – fejtette ki.

Lázár János egy másik felvetésre azt is elmondta: a referendummal kapcsolatban nem kampányra, hanem tájékoztatásra van szükség, mert a szuverenitás nem pártügy, hanem Magyarország alapkérdése. A részletekről még nem tárgyalt a kormány – tette hozzá.

Akár még idén betilthatnak egyes dohánytermékeket

Rövid időn belül – akár még idén – betilthatnak egyes dohánytermékeket Magyarországon, és egységes csomagolást is bevezetnek – közölte a kormány döntését Lázár János csütörtökön.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az egészség védelmével, a dohányzók számának csökkentésével indokolta a lépést.

Kifejtette, hogy az egységes csomagolással a reklámozásnak akarják elejét venni.

A tiltás pedig azokra a termékekre vonatkozna, amelyek gyümölcs-, fűszer- vagy gyógynövényadalékot, ízesítést tartalmaznak. A tiltott körbe tartoznak majd a mentolos cigaretták és a kapszulás dohánytermékek.

A minőség javítása az oktatási átalakítások célja

A minőség javítását jelölte meg az oktatásban történő átalakítások céljaként Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a szakképzés átalakításáról szólva közölte: céljuk az, hogy a szakgimnáziumok elvégzése után a diák érettségi birtokában dönthessen arról, hogy munkába áll vagy továbbtanul.

(MTI/Soós Lajos)

A miniszter budapesti sajtótájékoztatóján közölte, azt szeretnék, hogy a magyar iskolarendszer Európa egyik legjobbja legyen. Megerősítette, hogy 2018 őszére felülvizsgálják a nemzeti alaptantervet, és a rendszert úgy alakítják át, hogy lesz egy a szaktárca alá rendelt Klebelsberg oktatási központ, amely alatt 57 tankerületi központot alakítanak ki.

Hozzátette: változni fog az iskolaigazgatók jogköre is.

Lázár János szólt arról is, hogy a szakiskolákból szakközépiskolák, a szakközépiskolákból szakgimnáziumok lesznek. Az átalakítás egyik okaként említette, hogy ma a szakközépiskola elvégzése után plusz egy évet kell tanulni a diáknak, hogy munkába állhasson.

A tömegközlekedés minőségének javítása a cél

Lázár János szokásos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, az elmúlt hat év gazdasági tevékenysége lehetővé teszi, hogy a magyar autóbuszgyártást visszategyék a nemzetközi buszgyártás térképére.

Mára már létezik egy olyan magyar buszgyártó kapacitás, amely a tömegközlekedésben bekövetkező változások, beszerzések esetén biztosítja a magyar ipar érdekeinek érvényesülését – mondta.

A miniszter hozzátette, a közlekedési stratégia azzal is számol, hogy a tömegközlekedést üzemeltetőkkel – például önkormányzatokkal, fővárosi önkormányzatokkal, állami cégekkel – értelmes együttműködés valósuljon meg, amelynek következménye a nemzeti ipar erősödése lesz.

(MTI/Soós Lajos)

Önálló Mezőhegyes-törvény készül

A Miniszterelnökséget vezető miniszter célként jelölte meg a hagyományok továbbvitelét, a növénytermesztés és állattenyésztés további erősítését, továbbá a kutatási terület – egyebek mellett a vetőmag-nemesítés – fejlesztését.

A tárcavezető azt is közölte: a kormány arra utasította a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy 110  milliárd forint értékben nyújtson kamatmentes visszatérítendő támogatást egyebek mellett természetes személyeknek és társasházaknak energetikai korszerűsítésre.