3D-s térképet készítettek a sivatagban a magyar régésznő részvételével

Két hónapig elzárva a külvilágtól, a szudáni sivatagban - dióhéjban így foglalhatnánk össze Pabeschitz Virág utazó régész legutóbbi expedícióját, ahova a British Museum kutatócsoportjának egyetlen magyar tagjaként jutott el. A hatfős régészcsoport egyik helyszíne egy feltáratlan középkori erőd volt a Nílus mellett, ahova a későbbiekben még terveznek visszatérni.

A British Museum expedíciójának a helyszíne Szudánban, a fővárostól nagyjából kétnapos járásra volt – mondta Pabeschitz Virág a Kossuth Rádió Közelről című műsorában. A hely teljesen elzárt, nincsenek utak, csupán a sivatagon keresztül lehet megközelíteni – tette hozzá.

„Egy-egy zöld sziget övezi a falut, ahová a Nílus vizét felpumpálják, és ahol a datolyapálmákat termesztik. Az út során egy éjszakát a sivatagban, a piramisok lábánál töltöttek.” A régész a műsorban elmesélte, hogy a fényszennyezés nélküli, valószínűtlenül csillagos égen szinte percenként látni egy-egy hullócsillagot.

Régészeti feltárás Palesztinában, a Herodiumnál. (Fotó: AFP)

Illusztráció. (Fotó: AFP)

Két helyszínen folyt az expedíció, az egyik helyen egy középkori erőd, míg a másikon egy temető feltérképezését végezték. A XII-XIV. századi rom a Nílus mellett található. Ebben az időszakban, Szudánban még keresztény királyságok voltak, az erőd az arab betörések ellen védte a lakókat – mondta Pabeschitz Virág. A temető kutatása során neolitikus és keresztény sírok is előkerültek.

Mindent 3D technikával rögzítettek, ami azt is jelenti, hogy centiméter pontosan került fel a helyszín a világtérképre. Az ásatási munkálatok jövőre kezdődnek – tette hozzá a fiatal magyar kutató.

A régész a műsorban mesélt az expedíció körülményeiről is, hogy milyen két hónapot a világtól elzárva, a sivatag közepén tölteni: milyenek voltak a higiéniás állapotok, miket ettek és lelkileg mennyire megterhelő volt összezárva lenni ennyi vadidegen emberrel.