A Magyarországon őshonos európai vidra magányosan élő állat, óvatos, rejtőzködő életmódot folytat. Állománya az utóbbi évtizedben jelentősen zsugorodott. A Petesmalmi Vidraparkban azonban igazi paradicsomi életet élhetnek egyedei.
Bár hazánkat vidranagyhatalomként szokás emlegetni, a helyzet nálunk sem rózsás, az elmúlt tíz évben a halastavak számának csökkenése és a területek kiszáradása miatt – különösen a Kiskunságon és a Nyírségben – az állatok egyedszáma hanyatlásnak indult.
Belső-Somogyban azonban a Petesmalmi Vidrapark igazi paradicsom nekik, itt bárki megismerkedhet az európai vidrák életmódjával és viselkedésével.
Balogh Márta a park vezetője az M1- Kék bolygó című műsorában kifejtette, itt természetes élőhelyén tudják bemutatni a kecses ragadozót. Korábban a halastógazdák kártékonynak tartották a halak elfogyasztása miatt, de amikor nem voltak vidrák, akkor észrevették, hogy a pici, sérült egyedeket dézsmálja leginkább.
Ha tehát egy vidra elindul halászni, biztos, hogy először a gyengén mozgó, beteg halakat fogja meg. Az ökológiai rendszerben elsősorban a takarító szerepét látja el a menyétféle ragadozó.
A velük gyakran találkozó horgászok, vadászok körében mégis az a tévhit uralkodik, hogy hatalmas pusztítást végeznek, ezért irtani kell őket, vagy legalábbis védekezni ellenük.
A vidraparknak köszönhetően, elterelő etetéssel, Somogyban ma már egyre több halgazdaság él együtt békében ezekkel az okos állatokkal.
A vidra ráadásul nemcsak halat eszik. A szakember szavai szerint étkezésének körülbelül 60 százaléka hal, a többi 40 lehet pézsmapocok, madár, madártojás, amit éppen el tud kapni. Éjszakai ragadozó, gyakorlatilag ezért nem találunk a magyar állatkertekben európai vidrát – tette hozzá Balogh Márta.
A Tisza Tavi Ökocentrum lakói is ázsiai vidrák. Szemben a hazai vidrával, ezek az állatok nem éjszakai, hanem nappali életet élnek, ezért jól megfigyelhetőek a kifutóban.
Kóródy Olivér az Ökocentrum szakembere kifejtette, a náluk látható ázsiai kiskarmú vidrák állatkerti születésűek, a Budapesti Állatkertből érkeztek, ezért nekik már egyáltalán nem jár stresszel az állatkerti tartás.
Az állatok a valóságban nem ilyen szelídek, nem másznak ölbe, és nem barátkoznak az emberrel. Viszont társaságkedvelő ragadozók.
Az ázsiai kiskarmú vidra a természetben is 10-12 fős csoportokban él, amiben van egy pár, amely egész életre összeköti életét, körülötte a különböző életkorú egyedek tartózkodnak, csoportosan vadásznak és nevelik az utódokat – magyarázta a műsorban.
Ezzel szemben, a Magyarországon őshonos európai vidra magányosan élő állat, csak a szaporodás időszakában él családban. Mivel igen óvatos, rejtőzködő, szereti a növénnyel dúsan benőtt csendes tópartokat, folyószakaszokat.
Úgy tűnik, hogy a környezeti változások ellenére, hazánkban a Balaton és a Dráva közötti erdei tavas területeken védelmet, búvóhelyet és élelmet is talál.