Többszöri halasztás után az éjszaka elstartolt a Szojuz hordozórakéta a francia guyanai űrközpontból. A Sentinel-1 műholdpáros második, B jelű tagját vitte fel, amely méréseket végez majd Föld körüli pályán.
Hétfő éjjel felbocsátották a második Sentinel-1 szatellitet, a Sentinel-1B-t a környezetvédelmi európai Copernicus-program égisze alatt. Egy Szojuz rakéta vitte fel a francia guyanai Kourou-ból, 23 perc 35 másodperccel később vált le a hordozórakéta Fregat nevet viselő felső fokozatától.
A Sentinel-1B ikertestvérével a Sentinal-1A-val több szolgálatnak gyűjt adatokat, többek között nyomon követik a sarki víztömegek jégtakaróit, a földmozgásokat, és elősegítik a katasztrófa sújtotta területek felmérését.
Mindkét műholdon korszerű radarkészülék kapott helyet, amely napszaktól függetlenül készít felvételeket a Föld felszínéről.
A kilövés során a szatellit 12 méter hosszú radarantennáját, és két 10 méteres napelemtábláját úgy hajtogatták össze, hogy beférjen a Szojuz védelmező burkolata alá. Ezek együttesen nyílnak majd ki, mintegy 10 óra alatt.
A Sentinel-1B felbocsátása egyben lehetőséget adott kisebb műholdak feljuttatására is. Három, 10 x 10 x 11 centiméteres CubeSat (a belga OUFTI-1, az olasz e-st@r-II és a dán AAUSat-4) is a Szojuzon utazott, ezeket egyetemi diákcsapatok fejlesztették ki.
Sentinel-1, a Copernicus-szatellitek családjának első tagja koncepciórajzon. (Fotó: ESA/ATG medialab)
Emellett szintén elhelyezték a rakétán a francia űrügynökség (CNES) Microscope nevet viselő műholdját is.
A Sentinel-1B segítségével lehetővé válik a földcsuszamlások, a földmozgások előzetes észlelése, de figyeli a gleccserek, az olajfoltok és az árvizek mozgását, és felvételeket készít a rizstermő területek változásáról is.
A Sentinel műholdcsaládjába magyar alkatrészek is bekerülnek.
