Nem kell szankciókra számítaniuk azoknak, akik a törvényt betartva sztrájkolnak

Minden iskolában fogadni kell a szerdai országos pedagógussztrájk idején a gyerekeket és biztosítani kell az ellátásukat, felügyeletüket - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a TV2 Mokka című műsorában.

A pedagógusok sztrájkbizottsága reggel 8 órától hirdetett egész napos országos munkabeszüntetést és azt kérték, déli 12 órakor öt percre “álljon meg az élet”.

Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy a sztrájkmegállapodásban foglaltakat mindenkinek be kell tartania, nemcsak a kormánynak, hanem a sztrájkban résztvevő pedagógusoknak is. A megállapodásban azt rögzítették, hogy a gyerekeket fogadni kell, ellátásukat, felügyeletüket meg kell oldani – emlékeztetett.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Sok iskolában ugyanakkor hirdetményeket függesztettek ki, hogy aki tudja, ne vigye be gyermekét, vagy nyilatkoztatták a szülőket, hogy igénylik-e az ellátást. Volt olyan igazgató, aki azt jelezte, hogy még az ebédet is lemondja. Rétvári Bence kiemelte: ezt nem lehet megtenni.

Azoknak a pedagógusoknak, akik felvennék a munkát, ezt a lehetőséget meg kell adni – rögzítette.

Az államtitkár megerősítette nem kell szankcióra számítania annak, aki a sztrájk mellett dönt és a törvényeket betartja. A munkabeszüntetésnek van ugyanakkor egy olyan, sztrájktörvényben rögzített következménye, hogy arra a napra nem jár bér, ezt a sztrájkalapból igényelhetik az érintettek.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az elmúlt hónapokban intenzív tárgyalásokat folytattak a pedagógusszervezetekkel, a szülők, a diákok képviselőivel.

Emlékeztetett a köznevelési kerekasztal életre hívására, amire mindenkit meghívtak. Van aki hajlandó eljönni, van aki nem – fogalmazott Rétvári Bence, aki úgy értékelte, hogy a tárgyalások szépen haladnak, jelentős eredményeket értek el. A követelt 25 pontból 20-ban megállapodtak, a célegyenesben vannak, ezért érthetetlen miért ilyenkor állnak fel a szakszervezetek.

Szólt arról, hogy idén és jövő szeptemberben a pedagógusok bére egyaránt 3,5 százalékkal nő majd az életpálya alapján, és a jövő évi költségvetésben a köznevelés mintegy 100 milliárdos többlettel számolhat. Az alulfinanszírozottságból fakadó problémákat így szinte mind orvosolni tudják.

A túlzott bürokrácia mostanra jelentősen mérséklődött, a minősítéssel összefüggő adminisztráció a harmadára csökkent, a nyugdíj előtt állóknak a pedagógus 2. fokozatba kerüléshez nem kell külön minősítési procedúrán átesniük, a fiatal gyakornok pedagógusok gyakorlati ideje beszámít az előmeneteli időbe – sorolta.

Kitért arra is, hogy a nem pedagógus dolgozók tavaly is kaptak 50 ezer forintos juttatást, és idén kétszer, júliusban, illetve decemberben 35-35 ezer forintot utalhatnak nekik. A tárca javaslata alapján jövőre 7+3 százalékos emelést kaphatnak majd.

Együtt: a kormány megpróbálja “megvezetni” a tanárokat

Az Együtt szerint a kormány időhúzásra játszik és “megpróbálja megvezetni” a tanárokat a pedagógussztrájk kezelésekor.

Szabó Szabolcs, az ellenzéki párt független országgyűlési képviselője szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a kabinet az elmúlt időszakban többször is hazudott a pedagógusoknak. Példaként említette erre, hogy szerinte a kormány valótlanul állította, hogy 38 milliárd forintos többlettámogatást ad a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik), valójában ugyanis csak a novemberre és decemberre tervezett előirányzatot hozták előre és egy forinttal sem emelték a szervezet támogatását.

“Pont ugyanilyen átverés” a kormány azon állítása is, hogy a közoktatásnak százmilliárd forintos nagyságrendű támogatást adnak, hiszen nem jelent meg ilyen tartalmú költségvetési módosító javaslat – fejtette ki Szabó Szabolcs, aki szerint a kormány azzal is átveri a tanárokat, hogy a pedagógusoknak nagyobb tanítási, az igazgatónak pedig szélesebb körű gazdálkodási szabadságot ígér.

Az Együtt politikusa emellett elfogadhatatlannak nevezte, hogy több fideszes polgármester is munkajogi következményekkel fenyegette meg a sztrájkoló tanárokat.

Kiemelte, az Együtt megérti a pedagógusok elégedetlenségét és garanciát vállal arra, hogy kormányra kerülése esetén egy “normális köz- és szakoktatási rendszert” alakít ki.

Az MSZP a Kossuth téren fejezte ki szolidaritását a sztrájkolókkal

Az MSZP politikusai, aktivistái a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren fejezték ki szolidaritásukat a pedagógusokkal szerdán. Az ellenzéki párt ezzel a pedagógusok sztrájkbizottságának azon kezdeményezéséhez csatlakozott, hogy az egész napos országos pedagógussztrájk mellett április 20-án délben öt percre országszerte “álljon le az élet”.

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a Kossuth Lajos téren tartott sajtótájékoztatón úgy értékelte, hogy a sztrájk a közös célokról és a szolidaritásról szól. Nem engedhetik meg, hogy a hatalom megfélemlítse a sztrájkolókat – közölte.

Elmondta, hogy a pedagógusok sztrájkjához más ágazatban működő 11 szakszervezet, civil szervezet is csatlakozott. A pártelnök szerint ez a támogatás egyértelműen jelzi, hogy nemcsak az oktatás helyzetéről van szó. Milliók küzdenek azért, hogy meg tudjanak élni, de rájuk nem tekint emberként a hatalom, az ő sorsukkal nem foglalkozik – fogalmazott.

Tóbiás József azt mondta: továbbra sincsenek érdemi tárgyalások a pedagógusok fő követeléseiről, például a tanszabadságról, valamint a helyi közösségek döntési jogáról az iskolákkal kapcsolatban.

Szólt arról is, hogy új formákat kell kidolgozniuk a szakszervezeteknek és a politikusoknak a társadalmi akarat megszervezésére, hogy az 2018-ban kormányváltáshoz vezessen. Hozzátette: ebben megvan a felelőssége az MSZP-nek is, például a munka törvénykönyvét vagy a sztrájktörvényt módosító javaslatok kidolgozásával.

A sajtótájékoztató végén szocialista politikusok, köztük országgyűlési képviselők – mintegy harmincan – öt percen át némán álltak a Kossuth téren.

LMP: az iskola nem a kormányt szolgálja, hanem a jövőt 

Az LMP szerint az iskola nem a kormányt szolgálja, hanem a jövőt, ifjúsági szakszóvivőjük ezért – támogatva a sztrájkoló pedagógusokat – arra szólította fel a kabinetet, hogy bánjon ennek megfelelően az oktatási intézményekkel.

Kanász-Nagy Máté szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kifogásolta, hogy a kormány szerinte semmit nem értett meg az elmúlt időszak oktatással kapcsolatos eseményeiből, “továbbra is rossz irányba tolják a biciklit”.

Példaként fogalmazta meg, hogy a tanárok fellépése ellenére megpróbálják ellehetetleníteni az alapítványi szakképző iskolákat, bekényszerítve azokat az állami fenntartású szakképzési rendszerbe.

Sérelmezte a szeptembertől szakgimnáziummá átnevezett szakközépiskolák képzéseinek átalakítását is, mondván, a közismereti tárgyak jelentős visszaszorításával megakadályozzák a diákok későbbi szakma- vagy pályamódosítását. Hangsúlyozta: a tananyag leszűkítésével egy szűk gazdasági érdeknek, az oligarchacsoportoknak szolgáltatják ki a fiatalokat.

Ehelyett minden tanulónak meg kell adni a felemelkedés lehetőségét és erősíteni kell a tudás alapú társadalmat – hangsúlyozta pártja álláspontját Kanász-Nagy Máté.

DK: a kormány fejezze be a tanárok fenyegetését!

A Demokratikus Koalíció (DK) felszólította a kormányt, hogy fejezze be az országos sztrájkban részt vevő tanárok fenyegetését.

Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője szerdán, az Országgyűlés épülete előtt közölte, pártja a tanárok kérését elfogadva délben öt percre leállította saját tevékenységét.

A DK ugyanis üdvözli a pedagógusok országos méretévű szélesedett tiltakozását, amely megmutatja, hogy az Orbán-kormány nem szállhat szembe a magyar emberek akaratával és nem veheti el a jövőjüket – fejtette ki Gréczy Zsolt.

A szóvivő elfogadhatatlannak nevezte, hogy szerinte országszerte arról lehet hallani, hogy az “Orbán-kormány különböző rendű és rangú tagjai fenyegetik a tanárokat”. Azt mondta, a DK ezzel szemben Sokak Magyarországa című programját megvalósítva megszüntetné a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), visszaadná az iskolák önállóságát, visszaállítaná a szabad tankönyvválasztást, csökkentené a tanárok adminisztrációs terheit és a szakmai szervezetekkel egyeztetve korszerűbbé tenné a tananyagot.

A DK emellett nyitott a párbeszédre a szakszervezetekkel, továbbá “minden demokratikus párttal” és civil szervezettel annak érdekében, hogy az oktatást európai színvonalúvá és mindenki előtt nyitottá lehessen tenni – húzta alá a párt szóvivője.