Működő béta-sejtek a lombikban

Először sikerült őssejtekből működő béta-sejteket létrehozni, amik cukorral találkozva azonnal inzulint termeltek.

Áttörés lehet a cukorbetegség kezelésében amerikai kutatók felfedezése. A kaliforniai Salk Intézet biológusa, Ronald Evans csapatával rájött, miért nem sikerült eddig laboratóriumi körülmények között őssejtekből működő béta-sejteket előállítani.

A hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjei korábban csak félig fejlődtek ki a lombikokban, pontosabban megrekedtek az átalakulás egy kezdeti fázisában, melyben nem tudták ellátni feladatukat.

A kutatók találtak egy fehérjét, ami aktiválja a sejtek érését.

„Olyan, mint egy kapcsoló; amikor megkapja a béta-sejt, működésbe lép, és hasonlóan jól dolgozik azokhoz, amikkel az élő szervezetekben találkozunk” – idézi Roland Evanst az Eurekalert.

Az őssejtek a biológusok Jolly Jokerei, melyek képesek a szervezet speciális funkciót ellátó testi sejtjeivé alakulni: hámsejtek, neuronok vagy éppen izomsejtek lesznek belőlük.

Cukorbetegség - öninjekciózás (Fotó: AFP)

Cukorbetegség – öninjekciózás (Fotó: AFP)

Ehhez azonban meg kell kapniuk a szükséges ösztönző fehérjéket – ennek nem sikerült a nyomára bukkanni eddig a béta-sejteknél.

Az Evans team behatóan tanulmányozta a magzati és a kifejlett állapotú béta-sejtek különbségeit, és észrevettek egy ösztrogén receptor fehérjét, ami a működő sejtekben sokkal nagyobb számban található meg.

A kutatók már dolgoztak korábban ezzel a fehérjével, amiről megállapították, hogy nagy segítséget nyújt a hosszútávfutáshoz.

„Az izmokban ez a fehérje elősegíti a mitokondriális növekedést, a cukrok és a zsírok felhasználását és energiává alakítását. Először kissé meglepett minket, hogy a béta-sejtek is nagy mennyiségben termelik ezt a szabályzót, aztán összeállt a kép” – mondta el Roland Evans.

A sejtenek gyorsan kell nagy mennyiségű inzulint termelniük a vércukorszint szabályzására, ami kifejezetten energiaigényes folyamat, csakúgy mint az izommunka – tette hozzá.

A laborban próbaképp olyan egereket neveltek, melyek szervezetéből hiányzott ez a fehérje; béta-sejtjeik nem is tudták kezelni a kiugró vércukorszinteket.

Ezután az egerek megkapták a lombikban nevelt, kifejlett béta-sejteket, melyek azonnal működésbe léptek és inzulint termeltek.

Vérmintát vesz egy háziorvos vércukorszintméréshez egy budapesti rendelőben. MTI Fotó: Beliczay László

Vérmintát vesz egy háziorvos vércukorszintméréshez egy budapesti rendelőben. MTI Fotó: Beliczay László

Evans teóriája szerint az emberi embriókban csak félig fejlődnek ki a béta-sejtek, mivel anyjuk keringésére kötve viszonylag állandó vércukorszinttel találkoznak.

Amikor viszont az újszülött felsír, a tüdeje működni kezd, vére megtelik oxigénnel, anyagcseréje felgyorsul, és ezzel együtt a fehérjekapcsoló automatikusan átvált a béta-sejtekben.

A kutatócsoport szerint mérföldkő lehet a diabétesz kutatásban, hogy immár laborkörülmények között is elő tudnak állítani működőképes inzulintermelő sejteket. Ezek segítségével az eddigieknél is hatékonyabb kezeléseket dolgozhatnak ki a cukorbetegeknek.

Egy napokban kiadott jelentés szerint 1980 óta megnégyszereződött a cukorbetegek száma a világon, és ma már több mint 422 millió ember él ezzel a rendellenességgel.

A kutatást a Cell Metabolism folyóirat közölte.