Az Irinyi-terv megteremti a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének alapjait - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán Budapesten azon a sajtótájékoztatón, amelyen a kormány új iparstratégiáját mutatták be.
Varga Mihály kiemelte: az Irinyi-terv révén azt szeretné a kormány elérni, hogy az ipari termelés bruttó hazai termékhez (GDP-hez) való hozzájárulása 2020-ra a mostani 24 százalékról 30 százalékra emelkedjen.
Rámutatott: az új iparstratégia fő fejlesztési iránya tovább erősíti a nemzeti ipart, jelentősen épít az innovációra, segíti az új munkahelyek létrehozását, támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességét, és ezáltal nő majd a magyar gazdaság válságálló képessége is.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. MTI Fotó: Kovács Tamás
A nemzetgazdasági miniszter szerint az Irinyi-terv ahhoz is hozzájárul, hogy a modernebbé váljon az ipari termelés szerkezete, és magasabb legyen az iparban a hozzáadott érték.
Kiemelte: az Európai Unióban (EU) napjainkban 17 százalék a GDP-hez viszonyítva az ipari termelés aránya, amit az EU 20 százalékra akar növelni. Magyarországon 2015-ben 7,5 százalékkal nőtt az ipari termelés, ez is mutatja, hogy a hazai ipar képes a fenntartható, kiegyensúlyozott növekedésre. Az ipar a gazdaság húzóágazata – mondta.
Varga Mihály kiemelte: az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre (K+F-re) és a szakoktatásra kell támaszkodnia.
Elmondta: a magyar ipar fejlesztésében öt pillért határozott meg az iparpolitikai stratégia, így az iparnak az innovációra, az új technológiák alkalmazására, az energia- és anyaghatékonyság növelésére, a területi egyenlőtlenségek oldására, a munkahelyteremtés ösztönzésére, és hazai erőforrások minél hatékonyabb és nagyobb mértékű felhasználására kell törekedni.
Varga Mihály hét kiemelten fejlesztendő területet jelölt meg, amelyek napjainkban, illetve a jövőben is gazdaság húzóágazatai lehetnek. A miniszter ezek közé sorolta a járműgyártást, beleértve a személygépkocsi-, az autóbuszgyártást, illetve a kötött pályás járműgyártást is.
A jelen és a jövő húzóágazatai között említette a specializált gép- és járműgyártást, ígéretes területként kiemelve a 3D-nyomtatást, az elektronikát és a nanotechnológiát, emellett az egészséggazdaságra és turizmusra, az élelmiszeriparra, a zöldgazdaságra, az infokommunikációs szektorra kell fókuszálni a fejlesztésekben, ahol a jövő útja az ipari digitalizáció – fejtette ki.
Varga Mihály szerint a védelmi ipart is fejleszteni kell, amelynek azonban nem lesz célja az Egyesült Államokkal vagy Oroszországgal való versengés, hanem e téren is az ország függőségének csökkentésére kell helyezni a hangsúlyt. Varga Mihály szerint a korábban meglévő védelmi kapacitásokra építve tudják majd talpra állítani a szektort.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a fejlesztésekre jó alapot ad az, hogy a mostani uniós fejlesztési ciklusban az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja majd a kormány, és 2017. július 1-ig a mostani uniós költségvetési ciklus összes pályázatát kiírják majd.
Varga Mihály szólt arról is, miért választották a tájékoztató helyszínéül a 77 Elektronika Kft. budapesti székhelyét. A 30 évvel ezelőtt alapított családi vállalkozás az első évben 600 000 forint árbevételt termelt, az orvosdiagnosztikai termékeket előállító cég tavalyi árbevétele azonban már elérte a 24 milliárd forintot. Napjainkban a világ több mint 80 országába exportálnak, köztük Nyugat-Európába, Kínába és Dél-Amerika, illetve az Arab-félsziget államaiba – ismertette a miniszter.
