Évente 90-100 millió tonna élelmiszer végzi a kukában az EU-ban. Tavaly Franciaországban új szabályozást léptettek életbe, melynek célja az élelmiszerpazarlás csökkentése.
Egész Európában komoly gondot jelent az élelmiszerpazarlás. Az Unióban 2006-ban készült utoljára felmérés arról, hogy mennyi élelmiszer kerül évente a kukába.
Akkor ez 90-100 millió tonna volt, amelyből 1,8 millió tonna Magyarországon végezte a szemetesben. Az itthoni háztartások évente átlagosan száz kilogrammot pazarolnak el. Nagyjából hasonló mennyiséget mérnek most is, mint tíz évvel ezelőtt.
Tiltják a boltoknak, hogy felhasználható élelmiszert dobjanak ki
A franciák azonban megelégelték az élelmiszerpazarlást, s tavaly új szabályozást léptettek életbe, amely tiltja az élelmiszerboltoknak, hogy még felhasználható élelmiszert dobjanak ki.
Az üzletláncokat kötelezik arra is, hogy felvegyék a kapcsolatot a jótékonysági szervezetekkel, de a már lejárt szavatosságú termékek hasznosításáról is gondoskodniuk kell. Egyes élelmiszereknél az állati takarmányozás, a komposztálás vagy a bioüzemanyag felhasználás is a lehetőségek között szerepel.
Kossuth Rádió, Közelről
A francia kormány abban bízik, hogy a kidobott élelmiszer mennyisége tíz év alatt a felére csökken majd. Az új szabályozás vitát is szült, s kérdés, hogy valóban nagyobb mennyiségű élelmiszerfelesleg jut-e majd el a rászoruló emberekhez.
Franciaországban az a jellemző, hogy a szavatosság lejárata előtt egy-két nappal leveszik az élelmiszereket a polcokról. Magyarországon a termékeket a fogyaszthatósági idő végéig értékesítik, legfeljebb olyankor csökkentik az árukat.
Amikor lejár a szavatosságuk, emberi fogyasztásra, így adományozásra sem alkalmasak, magyarázta Cseh Balázs, az Élelmiszerbank vezetője a Kossuth Rádió Közelről című műsorában.
2600 tonnányi élelmiszert tudtak megmenteni
Az Élelmiszerbank több áruházlánccal működik együtt, amelyek zárás előtt néhány órával átadják a termékeket a szervezetnek, amely rászorulókhoz juttatja el azokat.
Cseh Balázs elmondta azt is, tavaly 2600 tonnányi élelmiszert tudtak megmenteni, amelynek több mint fele az élelmiszer-kereskedelemből érkezett, s nagy része néhány órás vagy egy napos lejárattal rendelkező termék volt – leginkább tejtermékek, hús- és pékáruk, zöldség- és gyümölcsfélék.
Adókedvezménnyel ösztönzik az adományozást
Az Élelmiszerbank országosan körülbelül 220 szervezettel dolgozik együtt, s ennek a hálózatnak a segítségével tudják megszervezni azt, hogy az áruházak közvetlen környezetében legyen olyan szervezet, amely átveszi a termékeket, és nagyon rövid időn belül el is juttatja azokat a rászorulókhoz.
Cseh Balázs véleménye szerint nem a tiltás és a kötelezettség, hanem a pozitív támogatás serkentése vezet eredményre. Példaként említette a francia gyakorlatot, ahol jelentős társasági adó kedvezménnyel ösztönzik azokat a vállalatokat, amelyek adományozásra ajánlanak fel élelmiszert.