Bizonytalanabbak lábukon a kövérkés királypingvinek

Egy brit kutatócsoport érdekes kísérlettel vette szemügyre az antarktiszi pingvinek járását, hogy feltárja túlélési esélyeiket. A vizsgálat szerint a kövér királypingvinek karcsú társaikhoz képest bizonytalanabbul állnak lábukon, viszont a többletsúly cipelése fontos előny, ha a szaporodásról van szó.

Az Astrid Willener vezette csapat a szubantarktiszi régióban vizsgálta a királypingvineket. Az egy méteresre megnövő, 16 kilogrammot is nyomó madár a második legnagyobb pingvinfaj a császárpingvin után.

A PLoS One folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók futópadra helyeztek egy csoport pingvint, így próbálták megállapítani, mennyit nyom a testsúly a röpképtelen madarak járásában. Úgy hiszik, kacsázásuk módja árulkodik róla, mennyi esélyük van életben maradni az Antarktisz zord környezetében.

Királypingvinek (Aptendodytes patagonicus) a szabadban a bázeli állatkertben. (MTI/EPA/Jeórjiosz Kefalasz) Királypingvinek (Aptendodytes patagonicus) a szabadban a bázeli állatkertben. (MTI/EPA/Jeórjiosz Kefalasz)



Tíz hím madarat fogtak be, testtömegük meghaladta a 12 kilogrammot. A monogám pingvineké az összes pingvinfaj közül a leghosszabb szaporodási ciklus – 14-16 hónap -, és évente csak egy fiókát költenek ki. Az udvarlásban igen fontos a súlygyarapodás, hiszen az elegendő zsírkészlettel bíró madarak túlélik a tojásra felügyelés koplalási időszakát. Willener szerint viszont az sem túl jó, ha túlságosan meghíznak, mert akkor instabillá válnak, könnyen kiszúrják és elkapják őket a ragadozók.

A koplaló pingvineket 14 napig tartották megfigyelés alatt. A súlyvesztés előtt és után letesztelték járási képességüket egy futópadon, amelynek sebességét óránkénti 1,4 kilométeresre állították. A pingvinek rendszerint akár egy hónapig is koplalnak, a kutatók pedig folyamatosan ellenőrizték kritikus testtömegüket, hogy megbizonyosodjanak róla, súlyvesztésük nem túl gyors, ezenkívül kolóniájuk közelében tartották őket.

Két tízperces oktatást követően az állatok hozzászoktak a futópadhoz. Ekkor a kutatók meg tudták figyelni testtartásukat járás közben, illetve azt, mennyire nehezednek bal vagy jobb lábukra ennek folyamán. Felfedezték, hogy bár kisebb testsúllyal agilisabban mozognak, a királypingvinek a többletsúlyhoz is adaptálódtak, és jól viselték, még akkor is, ha kissé instabilabbá és kevésbé hatékonnyá váltak.

Királypingvinek a Falkland-szigeteken. (Fotó: AFP) Királypingvinek a Falkland-szigeteken. (Fotó: AFP)



Hangsúlyozták, annak ellenére, hogy a kövérebb madarak még viszonylag jól tudnak járni, a többletsúly nehezítheti a gyorsabb haladást a vízben. Vagyis elősegíti, hogy a madarak a költés folyamán könnyebben túléljék a koplalási időszakot, de figyelemre méltó kompromisszum is nekik: létfontosságú, hogy kövérebben is esés nélkül tudjanak haladni, különben nagyobb valószínűséggel keltik fel a ragadozók figyelmét.

A kutatók reményei szerint eredményeikkel jobban bepillanthatnak a királypingvinek életébe, és megfelelőbb védelmi terveket fejleszthetnek ki nekik.