Az ember égette fel ezer éve a madagaszkári erdőket

Madagaszkáron 1000 évvel ezelőtt az erdőségek széleskörű és maradandó eltűnését egy új kutatás szerint nem klímaváltozás vagy természeti katasztrófa, hanem az erdőt legelők előkészítéséhez felégető emberek váltották ki.

Az amerikai kutatók azt követően jutottak eme konklúzióra, hogy megvizsgálták egy Madagaszkár északnyugati részén elterülő barlang két álló cseppkövének összetételét. A sztalagmitok a felszínről a talajon át a barlangba jutó vízből keletkeznek. A finoman rétegzett oszlopok több ezer éven át fennmaradhatnak, összetételük történelmi adatkészletet szolgáltat a felszíni környezetről.

A szakemberek kiderítették, hogy 1000 évvel ezelőtt, mindkét cseppkőoszlop kalcium-karbonát összetétele hirtelen - csupán 100 év leforgása alatt- eltolódott, a fákra és cserjékre jellemző szénizotóp-arányoktól a füves területre sokkal jellemzőbb felé.

Tsingy Debemaraha Nemzeti Park Madagszkáron. (Fotó: AFP) Tsingy Debemaraha Nemzeti Park Madagszkáron. (Fotó: AFP)



Az eredmények szerint a környezet átformálódását nem a klímaváltozás idézte elő. Körülbelül ugyanezen időszakban az oxigénizotóp-szintek változatlanok maradtak az oszlopokban, ami azt jelzi, hogy a csapadékmennyiség – és általánosságban a klíma – viszonylag stabil maradt. A kutatásról a Quaternary Science Reviews folyóiratban számoltak be.

Madagaszkáron az óriásmakik és egyéb nagy testű állatok populációi körülbelül ugyanezen időszakban indultak hanyatlásnak. A megafauna kihalását valószínűleg elősegítette az élőhelyek eltűnése és az erdők széleskörű pusztulása, viszont igen nehéz lekövetni, pontosan mikor és miért kezdett zsugorodni az erdei élőhely.

Az ősi tavak üledékeinek vizsgálata a régióban és Madagaszkár egyéb részein faszén mikrorészecskék megnövekedett arányát mutatta ki, ami tűzre utal. Emellett kiugrást tapasztaltak a füvek pollenszintjében, ami az ilyen területek térhódítását feltételezi. A kormeghatározások azonban bizonytalanok voltak.

Szürke bambuszmaki (Fotó: AFP) Illusztráció - Szürke bambuszmaki (Fotó: AFP)



A szerzők szerint a sztalagmitok sokkal pontosabb dokumentációt nyújtanak a környezeti változásokról. A 2014-es expedíció keretében az Anjohibe-barlang kettő, kétméteres cseppkőoszlopát vették szemügyre.

A laboratóriumban meghatározták az oszloprétegek korát az urán-tórium kormeghatározásos technikával, aztán lemérték szén- és oxigénizotóp arányaikat. Az eredmények összehasonlításakor kiderült, hogy a 12-es és 13-as szénizotóp arányában 1000 évvel ezelőtt eltolódás ment végbe mindkét cseppkőoszlopban.

A szerzők szerint mindez arra utal, hogy az eltolódás az erdei eredetűnek tűnő szénizotópoktól a füves területeket jellemzőkig nagyon gyorsan, egy évszázad alatt ment végbe, ami természetes körülmények között szokatlan. A további elemzések során meghatározták, hogy az oxigénizotópoknál nem volt különösebb eltérés, ami kizárja a klímaváltozást vagy a csapadékmennyiség természetes csökkenését.

Arra már korábban találtak bizonyítékot, hogy az emberek 3000 évvel ezelőtt telepedtek le Madagaszkáron, később gazdálkodó életmódot folytattak, többek között 1000 évvel ezelőtt már szarvasmarháik voltak. Az eredmények tükrében úgy vélik, az emberek égették fel az erdőt, hogy előkészítsék a terepet a legelőknek.

A későbbiekben több barlangot is szeretnének szemügyre venni, hogy pontosan meg tudják határozni, mikor és milyen mértékig alakították át az emberek a tájat.