Újabb nyílt levélben kért két gimnázium nevelőtestülete változtatásokat a közoktatásban

A központosítás és a bürokrácia csökkentését, megfelelően előkészített reformokat, tananyagcsökkentést, a tankötelezettség 18 évre visszaemelését, a tanári életpályamodell korrekcióját és az oktatási rendszer bérfeszültségeinek feloldását, a "rendszerszintű hibák" orvoslását kérte nyílt levelében a Miskolci Herman Ottó és a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium nevelőtestülete.

Az Orbán Viktor miniszterelnöknek, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének és Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárnak címzett, az MTI-hez csütörtökön eljuttatott levélben elvárásként fogalmazták meg, hogy a jövőben csak olyan oktatással-neveléssel kapcsolatos reform léphessen életbe, amelyet kellő alapossággal megterveztek, előkészítettek, megteremtették a feltételeit és tesztelték a hatásait.

A címzettekhez hétfőn eljuttatott levélben a legfrissebb érettségi változtatások haladéktalan visszavonását is kérték. A dokumentumban szóvá tették, hogy a jelenlegi Nemzeti alaptanterv túl sok lexikális tudást követel a tanulóktól, ami nem fér össze a kompetenciaalapú oktatással.

A diákok heti óraszámának csökkentését, a tankötelezettség 18 évre való visszaemelésének fontosságát is kiemelték.

A dokumentumban azt írták: csökkenteni kell a tanárok adminisztrációs terheit és a kontaktórák számát, valamint a tanári életpályamodell bevezetésének visszásságaira is felhívták a figyelmet.

Kérték továbbá a kötelező bent tartózkodási idő és a túlórák ingyenességének eltörlését, emellett az oktatást segítő dolgozók fizetésének emelését.

Azt kérték, hogy támogassák a pedagógusokat a közoktatás problémáinak feltárásában és orvoslásában.

Azt írták: a felállítandó oktatási kerekasztal ezeknek a "problémahalmazoknak" mindegyikével foglalkozzon, "mert a részmegoldások már nem elégségesek".

Emellett támogassák egy olyan oktatási kerekasztal létrejöttét, amely rövid időn belül, szigorúan szakmai alapokon, a helyi viszonyokat ismerve képes a rendszerszintű problémákra érdemi válaszokat adni - kérték.

A Miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete tavaly novemberi, január első hetében nyilvánosságra került levelében azt írta, az egész oktatási rendszert látják veszélyben. Szóvá tették a pedagógus-béremelés módját, a fizetési besorolásokat, illetve a megnövekedett adminisztrációs terheket. Azon véleményüknek is hangot adtak, hogy az oktatásban az évenkénti - jobb esetben kétévenkénti - változások biztosan nem diák- és tanárbarátok.

Szombaton jelentette be Balog Zoltán tárcavezető - miután a Nemzeti Pedagógus Karral és szakmai szervezetekkel tárgyalt -, hogy a felsőoktatási kerekasztal mintájára köznevelési kerekasztal alakul, amelyen a köznevelés aktuális kérdéseit tekintik majd át.

A tárgyalás nyomán egyharmadára csökkenhetnek a pedagógusok adminisztrációs terhei, továbbá nem két, hanem ötévente kell majd az értékelési folyamatot elvégezni az intézményeknél, illetve a pedagógusoknál.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter január 14-én az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta: ma Magyarországon a pedagógusok munkaadója az állam, amely ezt a feladatot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül látja el.

Nem terveznek vitát nyitni arról, hogy az állam milyen szervezeti formában látja el feladatát, mert ez a kormányzat felelőssége - tette hozzá.



Jelezte ugyanakkor azt is, hogy az emberi erőforrások minisztere folyamatosan konzultál a közoktatás szereplőivel, és "bürokráciacsökkentést készít elő a pedagógiai munkában".