Megemlékezés a Bundestagban a holokauszt emléknapon

Megemlékezést tartottak szerdán a német törvényhozás alsóházában (Bundestag) a holokauszt áldozatairól az auschwitz-birkenaui náci haláltábor felszabadításának 71. évfordulója alkalmából. A berlini Bundestagban huszadik alkalommal megtartott emlékülés fő témája a náci kényszermunka volt.

Az 1996 óta kialakult hagyományoknak megfelelően az emlékülésen a képviselők mellett a legfőbb közjogi méltóságok is részt vettek, és egy szemtanú, túlélő mondott ünnepi beszédet. Ezúttal Ruth Klüger amerikai irodalomtudós, író, aki Bécsben született és zsidó származása miatt deportálták. Auschwitz-Birkenauban 1944 nyarán, 12 éves korában csak úgy tudta elkerülni az azonnali, biztos halált, hogy 15 évesnek mondta magát és így bekerült a kényszermunkások közé, ahová a nők közül csak 15 és 45 év közötti, munkaképes foglyokat válogattak be.



Egyebek között elmondta, hogy férfiaknak való kemény munkára, favágásra, vasútépítésre fogták őket. A környékbeli falvak lakói "vadembereknek" nézték a kényszermunkásokat, de ez azért nem tartotta vissza őket attól, hogy néha "kikölcsönözzenek" néhányat. A háború végeztével viszont ezeket az emlékeket "elnyomták", a nácik bukása után senki nem akart tudni arról, hogy mi minden történt a közeli lágerben, arról pedig végképp nem, hogy "esetenként ők is profitáltak" abból.

A kényszermunka még a rabszolgamunkánál is rosszabb, hiszen a rabszolga értéket jelent a tulajdonosának, amelyet elveszít, ha halálra éhezteti vagy hagyja megfagyni, a kényszermunkások viszont értéktelenek voltak a nácik számára.
"Annyira sok - ahogy ők mondták - emberanyag állt rendelkezésre, hogy az sem számított, ha szó szerint elégetik ezt az anyagot" - fogalmazott Ruth Klüger.

Hangsúlyozta, hogy nem lenne szabad megfeledkezni a szexuális kényszermunkára fogott rabokról. Elmondta, hogy a háború után ezeket a nőket nem sorolták a kényszermunkás áldozatok közé, és nem támaszthattak igényt jóvátételre, kárpótlásra. Azt a "tiszteletet sem adták meg nekik, amelyet - ha nem is mindig, de gyakran - megkaptak a lágerek túlélői" - mondta az emlékülés szónoka.

Egyebek között hozzátette, hogy a nácizmus bukása óta már három nemzedék felnőtt Németországban, a huszadik század legszörnyűbb bűntetteiért felelős országban, amely ma kiérdemeli a világ megbecsülését, amiért "megnyitotta határait és nagylelkűen befogadta, és még mindig befogadja a szíriai és más menekültek áradatát".

Ruth Klüger kiemelte, hogy ő is azon "kívülállók" közé tartozik, akik előbb "csodálkozással", most pedig már "csodálattal" tekintenek Németországra a menekültválságban tanúsított magatartása miatt, és jórészt ezért fogadta el a Bundestag meghívását.

Norbert Lammert, a Bundestag elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a nácik által végeztetett kényszermunka "tömeges jelenség" és "mindenki szeme láttára elkövetett bűncselekmény volt". Kényszermunkásokat dolgoztattak nagyvállalatoknál és kisiparosoknál, egyházi és állami intézményeknél és magánháztartásoknál is - mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

A német törvényhozás tudatában van felelősségének és mindent megtesz az áldozatok kártalanításáért. Állami és vállalkozások által biztosított források révén már másfél milliónál is több áldozatnak fizettek kárpótlást, és tavaly óta az egykori szovjet hadifoglyok is igényelhetnek kárpótlást ebből az alapból - mondta Norbert Lammert.

Az évfordulón a Bundestag egyik épületében kiállítást rendeztek a nácik által a vidéki Németországban végeztetett kényszermunka történetéről. A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából sok más eseményt is szerveztek az országban. A berlini Német Történeti Múzeumban (DHM) a vészkorszak idején fogságban készített képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítás. A 100 munkát bemutató tárlat a holokauszt kutatásával, oktatásával, forrásainak gyűjtésével és bemutatásával foglalkozó jeruzsálemi Jad Vasem Intézet művészeti gyűjteményének legnagyobb szabású kiállítása, amelyet Izraelen kívül rendeztek.

A tárlatot Angela Merkel kancellár nyitotta meg hétfő este, beszédében csodának nevezte az izraeli és a német nép barátságát. Kedd este pedig a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet, a Jewish Claims Conference (JCC) szervezésében nagy sikerrel vetítették Berlinben egy meghívásos, előzetes bemutatón a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjra jelölt, Saul fia című magyar filmet, amelyet március 10-től játszanak a német mozikban.