Bélbaktériumokat találtak Ötziben

Az 5300 éves múmiából kivont mikrobák feltárták, hogy halála előtt bélfertőzésben szenvedett.

Ötzi, avagy a Jégember maradványait 1991-ben találták meg az Alpokban, 5300 évvel ezelőtt halt bele egy nyílvessző ütötte sebbe. A jelek szerint olyan bakteriális fertőzésben szenvedett, ami ma is igen elterjedt. A kutatásról a Science folyóirat számolt be.

Az új vizsgálat azt sugallja, olyan fertőzést szedett össze, amely gyomorfekélyt és –hurutot okozhat. A baktériumok genetikai elemzése révén a kutatók le tudták követni a kórokozók történetét, ami a jelek szerint szorosan kapcsolódik az ember szétszóródásához.

Ötzi (Fotó: AFP) Ötzi (Fotó: AFP)



A korábbi kutatások már feltárták, hogy Ötzi 40-50 éves lehetett, barna szeme volt,tetoválások borították, és halála előtt nem sokkal kőszáli kecskét fogyasztott. Bal vállában nyílvesszőt találtak, valószínűleg a vérveszteség végzett vele. Emellett viszont egyéb egészségügyi problémák is sújtották, úgymint törések, ízületi gyulladás, rossz fogak, genetikai hajlam szívbetegségre, laktózintolerancia és valószínűleg Lyme-kór. Ehhez társul most a kutatók által felfedezett Helicobacter pylori baktérium. Mindeme kórok ellenére úgy hiszik, ha nem ölték volna meg, még 10-20 évet élhetett volna.

Albert Zink, a vizsgálat vezetője a BBC-nek elmondta, a gyomorminták begyűjtéséhez a múmiát teljesen ki kellett olvasztani, hogy hozzáférjenek az egy korábbi vizsgálat során ejtett bemetszéshez, ezáltal sikerült mintát szerezni a gyomortartalomból, valamennyit a béltartalomból, illetve a gyomorfal bizonyos részeiről.

Ötzi (Fotó: (MTI FOTÓ/EPA)

Ötzi (Fotó: (MTI FOTÓ/EPA)



A baktérium manapság is megtalálható a populáció mintegy felében, az esetek körülbelül 10 százalékánál a gyomor belhártyájának gyulladásához és fekélyekhez vezethet. Arra nem sikerült fényt deríteni, milyen klinikai tüneteket tapasztalhatott meg a Jégember, de bizonyítékot leltek rá, hogy a kórokozók reakciót váltottak ki immunrendszeréből.

A mikrobák genomjának szekvenálása új információt nyújt az ókori emberek vándorlásáról is. Az európaiakat ma megfertőző törzsről úgy hiszik, két idősebb – egy afrikai és egy ázsiai - kombinálódásának eredménye. Mindez magával vonja, hogy az eme két területről származó fertőzött emberek valamikor találkoztak és keveredtek egymással.

Ötzi fagyott maradványai a Bolzanói Régészeti Múzeumban 1998-ban. (Fotó: Reuters) Ötzi fagyott maradványai a Bolzanói Régészeti Múzeumban 1998-ban. (Fotó: Reuters)



Az Ötzi testében fellelt mikroba viszont másmilyen: ezt a törzset ma leginkább Közép- és Dél-Ázsiában dokumentálják. Mindez arról árulkodik, hogy Ötzi halála után valamikor érkezhettek Európába olyan afrikaiak, akik hordozták a baktériumot.

Az eredmények tovább erősítik azt a koncepciót, hogy Afrikából kiindulva nem egyetlen, hanem több vándorlási hullám érte el Európát.