Ötpárti döntés született: Magyarország nem fogadja el az ukrán törvényt

 

Egyhangúlag elfogadhatatlannak tartják az új ukrán oktatási törvényt a magyar parlamenti pártok, amelyek közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn, az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón elmondta, egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti. Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érintené hátrányosan, amit az is mutat, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára üdvözölte a pártok egységes felsorakozását a nemzeti érdek mellett, egyúttal aláhúzta, Magyarország nem függeszti fel, sőt fokozza is azt a humanitárius és fejlesztési segítséget, amelyet Ukrajnának adott az elmúlt években, mivel a szóban forgó döntésről nem a támogatások érintettjei, hanem a “vak nagypolitika” tehet.

Iskolások magyar és ukrán zászlókkal fogadják Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét a kárpátaljai Salánkon 2016. december 15-én. MTI Fotó: Nemes János

Iskolások magyar és ukrán zászlókkal fogadják Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét a kárpátaljai Salánkon 2016. december 15-én. MTI Fotó: Nemes János

Orbán-Brenzovics megbeszélés az Országházban
Az ukrán–magyar kapcsolatokat hátrányosan érintő, Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes oktatási törvényről tárgyalt egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke hétfőn az Országházban. A megbeszélésen megállapították: Ukrajna parlamentje elfogadott egy új oktatási törvényt, amely ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken történő oktatást, így a magyar nyelven folyó nevelő munkát is. Ez ellentétes mind az ukrán alkotmánnyal, mind Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és nagyon hátrányosan érinti az ukrán–magyar kapcsolatokat.
Magyarország következetesen kiállt Ukrajna szuverenitása és európai uniós integrációja mellett, valamint élharcosa volt annak, hogy Ukrajna haladéktalanul kapja meg a vízummentességet az Európai Unióba. Orbán Viktor és Brenzovics László éppen ezért különösen méltánytalannak tartja az ukrán parlament magyar kisebbséget sújtó döntését – mondta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Orbán Viktor és Brenzovics László találkozója

Orbán Viktor és Brenzovics László találkozója

A múlt héten elfogadott ukrán oktatási törvénymódosítás teljesen felszámolhatja a kárpátaljai közép- és felsőfokú magyar oktatást. Az új jogszabály szerint Ukrajnában az oktatás nyelve kizárólag az ukrán lesz, ennek értelmében csak az óvodában, az alapfokú és elemi iskolákban marad meg a magyar nyelvű oktatás. Az új koncepció az ukrán oktatásügy megreformálását tűzte ki céljául, ám a törvény 7. cikkelyét szándékosan úgy fogalmazták meg, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozók számára csak az óvodai és az alsó tagozatos oktatást garantálja az adott kisebbség nyelvén, ezzel felgyorsítva az óvatos “asszimilációs darálót”.
Elterelő hadművelet a  jogfosztás?
Megpróbálunk mindent megtenni annak az érdekében, hogy megmaradjon a közel ezer éve Kárpátalján meglévő magyar oktatás – mondta Brenzovics Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a magyar miniszterelnökkel folytatott hétfői beszélgetése előtt a Kossuth Rádiónak adott interjúban is.
Elmondása szerint kevés képviselő társát sikerült meggyőznie arról, hogy figyelembe kell venni a kisebbségi jogokat az oktatásban, de reméli, hogy Petro Porosenko, az “alkotmány őre” visszaküldi a törvényt a parlamentnek és születhet egy olyan kompromisszumos megoldás, ami lehetővé teszi azt, hogy a kisebbségi nyelven történő oktatás továbbra is fennmaradjon.
Meglátása szerint az ukrán vezetőség feszültségkeltéssel próbálja elterelni a figyelmet az országban eluralkodó valódi problémákról. A gazdaság állapotán és a szociális helyzeten nem tudnak érdemben javítani, ezért ilyenkor mindig előkerül a nemzetiségi kártya. Pedig Ukrajnában a lakosság 20 százaléka a kisebbségekhez tartozik, így felelőtlen és meggondolatlan lépés a törvénymódosítás – emelte ki.
Magyarország a legelső nemzetek között ismerte el elsőként Ukrajna függetlenségét, mi írtuk alá velük egy Alapszerződést, amiben benne van, hogy Ukrajnának biztosítania kell a kárpátaljai magyarság számára az oktatást. Ez pedig az óvodától az egyetemig érvényes ,ezért furcsa és érthetetlen az ukrán vezetés döntése. Az ukrán parlament jelentős többséggel szavazta meg az oktatási törvény módosítását, de ehhez a kisebbséget képviselők beleegyezésére is szükség volt, ami leleplezte a szolidaritás hiányát. A kisebbségi összefogás egyáltalán nincs azon a szinten, mint amilyenre egy nemzetközi alapszerződés és egy nyelvi charta felrúgásánál szükség lenne – mondta.
Köszönetet mondott a magyar kormánynak és a politikai pártoknak,  amiért ilyen gyorsan és erélyesen álltak ki a magyarság mellett. Meglátása szerint az ukrán politikai vezetőknek is meg kellene érteniük azt, hogy a szomszédokkal a kapcsolatokat ilyen rövid távú célokért nem célszerű veszélyeztetni.