A Jupiter Nagy Vörös Foltja a Naprendszer egyik legismertebb képződménye, amire a kutatók hamarosan igen közeli pillantást vethetnek.
A NASA Juno űrszondája ma éjjel halad el felette, legközelebbi pontját kedden hajnalban éri el: magyar idő szerint körülbelül hajnali négy óra tájban. Ekkor 3500 kilométerre lesz majd a felhőtakarótól.
A Nagy Vörös Folt kolosszális anticiklon, amely évszázadok óta dühöng, kiterjedése nagyobb a Föld átmérőjénél.
Scott Bolton, a Juno-misszió vezetője az NPR-nek elmondta, egyetlen kutató sem tudja valójában, hogyan jött létre ez a képződmény, és miért maradt fenn ilyen sokáig.
Közeli randevú a Jupiternél koncepciórajzon. (Fotó: NASA/JPL-Caltech)
A Juno kamerájával az eddigi legrészletesebb felvételeket készíti majd el a viharról, fedélzeti műszereivel pedig még több információt gyűjt be róla. Mikrohullámú magasságmérője például be tud hatolni a felhők alá, amivel talán feltárul, mi táplálja a viharrendszert.
Nem ez lesz az egyetlen alkalom, hogy a Juno elhalad felette. 53 napos pályája során mindig van egy közelpont. Minden későbbi elrepülés a Nagy Vörös Folt felett más és más jellegzetességekre összpontosít, a legközelebbi során a gravitációt vizsgálja.
A Juno főantennája a közeli randevú során nem a Föld felé néz majd, ezért néhány napba beletelik, míg az első képeket hazaküldi.
