A Juno szonda hamarosan elrepül a Jupiter jól ismert óriásvihara felett, ebbéli misszióját földi „társai” is segítik.
Július 10-én 9000 kilométerre közelíti meg az évszázadok óta dühöngő vihart, amelynek átmérője kétszerese a földiének.
Összes műszerével tanulmányozza majd a képződményt, hogy segítsen a kutatóknak meghatározni, mi élteti a vihart, és milyen mélyre nyúlik a gázóriás légkörében.
A felvétel 2017. január 14-én, a Subaru-teleszkóppal begyűjtött megfigyeléseket ötvözi a Jupiter troposzférájáról. A közepes infravörös szűrő 8,8 mikronos hullámhosszú fényt enged át. (Fotó: NAOJ/NASA/JPL-Caltech)
A Juno kutatói azonban jó előre felkészültek és nem vaktában repülnek: májusban a hawaii Subaru- és a Gemini North-teleszkóp koordinált vizsgálatot végzett, hogy különféle hullámhosszokon szemrevételezze a bolygót. A kinyert adatok információkat nyújtanak a Nagy Vörös Folt atmoszférájáról eltérő mélységekben.
Glenn Orton, a Juno szakembere a NASA közleményében kifejtette, a legnagyobb teljesítményű földi teleszkópok megfigyeléseivel elősegítik az űrszonda misszióját, hiszen háromféle további kontextussal látják el: az egész planéta tanulmányozásával térbeli adatokkal, az egyes képződményeket bizonyos ideig szemlélve időbeliekkel, sőt, olyan hullámhosszokon kinyert információkkal is, amelyek a Junónak nem elérhetőek. A földi teleszkópok és a Juno megfigyeléseinek összevetésével szerinte hatalmas előrelépést tehetnek a Jupiter feltérképezésében.
Május 18-ai kompozit, hamisszínes felvétel a Gemini North-teleszkóptól. A képen reprezentált színekhez különálló szűrők tartoznak, amelyek az 1,69 – 2,275 mikron hullámhossztartományt fedik le. A Nagy Vörös Folt a legfényesebb (fehér) régió ezeken a hullámhosszokon. (Fotó: Gemini Observatory/AURA/NASA/JPL-Caltech)
A megfigyeléseket május 18-án végezték a Gemini-, és a Subaru-teleszkóp, valamint a Kaliforniai és a Tohoku Egyetem kutatói.
A Gemini North közeli infravörös szűrőkön keresztül vizsgálta az óriásbolygót. Ezek a filterek a Jupiter felső atmoszférája és felhőrétege alól érkező fényt gyűjtik be, metán, valamint hidrogén „hosszú, finoman strukturált hullámát” tárják fel a Nagy Vörös Folt keleti szélén elnyúlva.
Ugyanaznap éjjel a Subaru-teleszkóp közepes infravörös tartományban nézelődött olyan szűrőkkel, amelyek a légkör eltérő rétegeinek hőmérsékletére érzékenyek.
A Subaru-teleszkóp május 18-i hamisszínes felvétele közepes infravörös tartományú szűrővel készült. (Ez hosszabb hullámhossz, mint amelyen ugyanazon éjjelen a Gemini vizsgálódott.) A Nagy Vörös Folt hűvös régióként látszik a vaskos felhőrétegben. (Fotó: NAOJ/NASA/JPL-Caltech
Az obszervatórium adatai szerint a Nagy Vörös Foltnak „a középpont felé haladván egyre hidegebb és felhősebb a belseje, míg a perifériára melegebb és ritkásabb felhőréteg jellemző”. Északnyugatra elterülő régiója szokatlanul turbulens és kaotikus, a sávok hidegek és felhősek, időnként melegebb, ritkásabb rétegek váltják fel őket – idézi Ortont a NASA közleménye.
A kutatók eme megfigyeléseket más földi teleszkópokéival összevetve kideríthetik, mi vár a Junóra hétfőn.
A szonda egyébiránt július 4-én ünnepelte egyéves évfordulóját a gázóriásnál. 2018 februárjáig tervezett missziója során 32-szer kerüli meg a planétát.
