Vitézy Dávid szerint a Demszky-féle városvezetés mindent tudott arról, hogy mi folyik a budapesti 4-es metró beruházása körül. A BKV felügyelőbizottságának 2007 és 2009 közötti, az akkori ellenzék által delegált tagja erről a 4-es metró beruházásához kapcsolódó korrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport szerdai ülése után beszélt újságíróknak.
Vitézy Dávid – aki 2010 és 2014 között a Budapesti Közlekedési Központ vezetője volt, jelenleg a közlekedési múzeum főigazgatója – azt mondta: már 2008-ban lehetett tudni, hogy összeférhetetlenség áll fenn a kivitelezőkkel való összejátszás miatt az Eurometro Kft. esetében, amely a főváros nevében a kivitelezőket irányította, a teljesítéseket leigazolta, valamint a közbeszerzéseket előkészítette.
Hozzátette, lehetett azt tudni, hogy erről Demszky Gábor akkori szabad demokrata főpolgármester, Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes és a BKV akkori vezetése tudott.
A visszaélések ismertek voltak, a városvezetés mindent megtett annak érdekében, hogy ezeket “szőnyeg alá söpörje” – jelentette ki.
Demszky Gábor korábbi főpolgármester. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A munkacsoport szerdán a BKV Zrt. 2007 és 2010 közötti felügyelőbizottsági tagjai közül ötöt hallgatott meg. A testület tizenkét embert hívott meg az ülésére.
Vitézy Dávid a szerdai ülésen elmondta: számos olyan kérdés került elő a felügyelőbizottság akkori ülésein, amelyek “szorosan kötődnek az OLAF-jelentéshez”. Ezekből levezethető az, hogy az akkori városvezetés 2007-ben és 2008-ban olyan információknak a birtokában volt, amelyeket most, mintegy tíz évvel később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapít.
Közölte, akkor “minden érdemi” döntés a 4-es metró beruházásával kapcsolatban a Városházán, a főpolgármesteri kabinetülésen és a projektirányító bizottság ülésein született meg.
Vitézy Dávid kitért arra is, annak ellenére, hogy sok információt elrejtettek előlük, milliárdos visszaéléseket tudott megakadályozni akkoriban a felügyelőbizottság. Javaslatára kezdtek el vizsgálni egyes tanácsadói szerződéseket – jegyezte meg.
Vitézy Dávid szégyenteljesnek nevezte, hogy közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumokat csak titokszobában nézhettek meg, hogy lássák, “mire fizetnek ki óriási pénzeket”. Mint mondta, ha valamilyen visszaélés merült fel, akkor a felügyelőbizottság tagjainak többsége a városvezetéssel együttműködésben mindent megtett azért, hogy ezeket “eltussolja”.
Az ülésen megjelent többi felügyelőbizottsági tag megerősítette a Vitézy Dávid által elmondottakat. Schumacher Ferenc azt mondta, hogy Vitézy Dávid kezdeményezett vizsgálatokat, amelyeket a munkavállalók képviselői támogattak.
Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) Csepel polgármestere, a testület elnöke az ülést követően kijelentette: sokkal “durvább” politikai irányítás alatt zajlott a metróberuházás, mint ezt eddig gondolták.
Kiderült, hogy hiába volt a BKV és DBR Metró Projekt Igazgatóság, a “valós és érdemi döntéseket egy politikusokból álló testület hozta meg, ahol Hagyó Miklósnak is kiemelten fontos szerepe volt”. Ez a testület a projektirányító bizottság volt – mondta.
A Fővárosi Közgyűlés február 22-én döntött az OLAF-jelentéshez kapcsolódóan a korrupciót vizsgáló munkacsoport létrehozásáról. A munkacsoport feladata annak kiderítése, hogy kik szerepelnek a metródossziéban, továbbá kik a felelősök és hová kerülhettek az eltűnt pénzek. Az öttagú testületnek a jelentést szeptember 30-áig kell elkészítenie.
