Európa nem szupermarket címmel közölt interjút Emmanuel Macron francia államfővel csütörtökön nyolc európai újság, köztük a Süddeutsche Zeitung című német liberális lap is.
A tavaszi elnökválasztáson függetlenként indult volt szocialista gazdasági miniszter kiemelte: a német-francia kapcsolatokban vissza kell térni az “együttműködés szelleméhez”, amely Francois Mitterand francia államfő (1981-1995) és Helmut Kohl német kancellár (1982-1998) kapcsolatát jellemezte, különben szétesés fenyegeti Európát. Mint mondta, “a kérdés az, hogy Európa megvédi-e az alapértékeit, amelyeket évtizedekig terjesztett az egész világon, vagy meghátrál az illiberális demokráciák és az autoriter rezsimek erősödése előtt”.
Kemény bírálat a kelet-európai vezetőknek
Hozzátette, hogy “egyes kelet-európai politikai vezetők cinikusan” viszonyulnak az Európai Unióhoz. Számukra az EU csak arra szolgál, hogy “pénzt osszanak szét, anélkül, hogy tisztelnék értékeit”, azonban “Európa nem szupermarket, hanem sorsközösség”.
Macron megérkezik a brüsszeli csúcsra
Fotó: EPA/STEPHANIE LECOCQ
Franciaországnak és Németországnak a “bizalom szövetségét” kell kialakítania, ami többek között azt jelenti, hogy minden uniós csúcs előtt egyeztetik álláspontjukat – mondta az új francia államfő a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcsra időzített interjúban.
A bizalom szövetsége nem azt feltételezi, hogy mindig mindenben egyet kell érteni, “de nem akarunk elvesztegetni több időt azzal, hogy másokat kérünk meg a közvetítésre a vitás ügyeinkben” – tette hozzá.
Terrorizmus és megnyert tömegek
Emmanuel Macron aláhúzta, hogy olyan Európát kell építeni, amely megvédi az embereket. A védelem éppen úgy vonatkozik a terrorizmus veszélyére, mint a klímaváltozásra, az emberi jogokra vagy az úgynevezett szociális dömpingre, vagyis lefelé tartó bérversenyre. A védelmező Európa kialakításához elengedhetetlen az euróövezeti integráció elmélyítése, különben “kiírjuk magunkat a történelemből”. Azonban az átalakítást “nem lehet rákényszeríteni népeinkre”, meg kell nyerni, “magunkkal kell vinni őket”.
A globalizáció következő szakasza
Először konszolidációra van szükség, majd a közösséget át kell vezetni “a globalizáció következő szakaszába”. Ehhez elengedhetetlen a közös euróövezeti költségvetés intézményének kialakítása egy demokratikus legitimációval rendelkező kormánnyal együtt. Ez az “egyetlen eszköz, amellyel ismét erősebb konvergenciát lehet teremteni” – mondta Emmanuel Macron, megjegyezve, hogy Franciaország mindebben “csupán a hajtómotor” szerepét töltheti be. Hozzátette, hogy a reformok célja “a felelősség és a szolidaritás oszlopának” felépítése. “Az az érzésem, hogy ez nincs Németország ellenére” – mondta a francia államfő.
„A kelet-európai munkások miatt volt a Brexit”
A védelmező Európa elképzelésével kapcsolatban arról is beszélt, hogy a szociális dömping visszaszorítása céljából szigorúbb szabályokat kell bevezetni a Franciaországban olcsó konkurenciát jelentő kiküldött munkavállalók foglalkoztatásában. A brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) is annak tulajdonítható, hogy “a kelet-európai munkások elvették a brit állásokat”, az EU-pártiak azért veszítettek, mert “a brit középosztály azt mondta, hogy ‘stop’”.
Németország fegyverkezik
A nemzetközi sajtónak adott első interjúban Emmanuel Macron kiemelte, hogy Németország és az EU-ban betöltött szerepe átalakulóban van. A biztonsági és védelmi ügyekben Angela Merkel kancellár “erősen mozgásba lendítette a dolgokat”, és a második világháborúból eredő tabukhoz is hozzányúl. Ezt jelezi például, hogy Németország a következő években többet költ majd védelemre, mint Franciaország. Azonban egyértelműen elhatárolódik a nem európai szintű akcióktól.
Ez azt jelenti, hogy “Németországnak szüksége van Franciaországra, hogy megvédje magát, és Európát” – mondta Emmanuel Macron, aki az interjúban arról is beszélt, hogy hazája akár önállóan, az Egyesült Államok nélkül is hajlandó légitámadásokat végrehajtani Szíriában, ha bebizonyosodik, hogy Bassár el-Aszad elnök rezsimje felelős a közel-keleti arab országban történt vegyifegyver-támadásokért.
Nem ragaszkodnak Aszad távozásához
Ugyanakkor Franciaország már nem ragaszkodik feltétlenül Aszad távozásához, mert nincsen senki, aki legitim utódja lehet az elnöki tisztségben. A legfőbb cél a terrorista csoportok elleni küzdelem. A terroristák “az ellenségeink”, és szervezeteik “kiirtásához” mindenkivel együtt kell működni, “különösen Oroszországgal” – mondta Macron.
Macron világossá tette, hogy bízik a tervezett belföldi reformok sikerében. Mint mondta, Franciaország nem olyan ország, amelyet meg lehet reformálni, hanem olyan, amely “megváltoztatja, átalakítja magát”. ”Ameddig csak el lehet kerülni a reformokat, a franciák nem reformálnak, de most már megértették, hogy a szakadék szélén állnak” – mondta Emmanuel Macron, hozzátéve, hogy államfővé választása csak a kezdet, “egy francia, és reményeim szerint európai újjászületés kezdete”.