A hűtlen kezelés tipikus esete volt a metróberuházás a volt BKV-s szerint

 

Fiktív számlázás, hűtlen kezelés, korrupció – nagyjából ezt látta a 4-es metró építése körül a BKV egyik korábbi igazgatósági tagja. Még azt is megjegyezte, hogy a mendemondák szerint le volt osztva, melyik metrómegállót melyik érdekcsoport építi meg. A beruházást vizsgáló munkacsoport vezetője továbbra is úgy látja, hogy a 4-es metró ügyében minden szál Demszky Gáborhoz, a szabaddemokratákhoz és az MSZP-hez vezet.

A BKV Zrt. 2006 és 2010 közötti igazgatósági tagjait várták hétfőn a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport ülésére – a kilenc meghívott közül azonban csak ketten jelentek meg.

Az egyik korábbi igazgatósági tag, Kardos Péter arról beszélt, hogy 2009-ig egyenesen meg volt tiltva nekik, hogy a tízmilliárd forintot meghaladó megbízásokat véleményezhessék, ezen a gyakorlaton csak 2009-ben módosítottak.

A másik megjelent igazgatósági tag, Papp József arról beszélt, hogy a metróállomások kivitelezése a hűtlen kezelés tipikus esetei, a korrupció melegágyai voltak. Hozzátette, szóbeszéd keringett arról is, hogy le volt osztva, melyik érdekcsoport melyik metróállomást építheti.

A munkacsoport fideszes vezetője, Borbély Lénárd az ülés után azt hangsúlyozta, hogy az ügy minden szála Demszky Gábor főpolgármesterhez és a szabaddemokrata párthoz vezet.  Demszky Gábor és a kabinetje, a helyettesei mindenről tudtak, ők adtak instrukciókat is a beruházással kapcsolatban – mondta.

Borbély Lénárd úgy fogalmazott, teljes zavar volt a 4-es metró építése körül, amit az is mutat, hogy nem volt fővállalkozó, a beruházást apró szerződésekre osztották, és mindegyiket külön bírálták el, ami részben azt eredményezte, hogy 452 milliárd lett a végösszege az egész beruházásnak.

Február elején hozták nyilvánosságra az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentését a 4-es metró építéséről. A kormány szerint ebben a hivatal 167 milliárd forintnyi károkozást tárt fel.