Az igazságszolgáltatás még nehezen kezeli a digitális bűncselekményeket

A legnagyobb magyar internetes bűncselekményként, négy és félmilliárdos kárt okozó bűnszervezetként beszéltek róluk az ügyészek, amikor 2009-ben lebukott egy illegális film- és zeneletöltésekre szakosodott banda. Állítólag a magyarországi internetes adatforgalom 10 százalékkal csökkent, amikor lekapcsolták a szervereiket, olyan jelentős volt a forgalmuk. A 26 vádlott ügyében a múlt héten hirdettek ítéletet, az eredeti vád töredékéért tudták csak elítélni őket. Nemcsak a viszonylag enyhe büntetések jelzik, hogy a magyar igazságszolgáltatás még nehezen kezeli a digitális bűncselekményeket. A Kékfény riportja.

Ingyen filmletöltés – ha beütjük a keresőbe, zavarba ejtő a kínálat. Már a legújabb mozifilmek is fent vannak az interneten. Tényleg ennyire egyszerű lenne? Ingyen?

– Csodák nincsenek, ingyen nem lehet hozzájutni a szellemi javakhoz sem – figyelmeztetett Horváth Péter, a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért igazgatója.

– Az ilyen típusú tartalmak letöltése, vagy jogdíj megfizetése nélküli használata ugyanolyan lopásnak számít, mint bármely egyéb, amúgy sokkal jobban érzékelhető cselekmény – egészítette ki Farkas Sándor, a Forum Hungary Kft. ügyvezető

Nem egy mai ügy 

Egy ilyen nem hétköznapi lopás miatt ment bíróságra a Kékfény stábja is. Az ügyészség szerint egy bűnszervezet lopott filmeket és zenéket tett közzé az interneten. Hatalmas pénzeket kerestek ezzel.

Ha bárki egy emelt díjas sms-t küldött a megadott a telefonszámra, akkor egy kód és egy jelszó segítségével hozzáférhetett a vádlottak által üzemeltetett szerverekre feltöltött jogvédett tartalmakhoz. Ezek filmek, zenék és egyéb dolgok voltak.

Régi ügy, egészen 2009-ig kell visszamennünk. A Nemzeti Nyomozó Iroda nyolc évvel ezelőtt házkutatást tartott Budapesten egy szerverközpontban. A nyomozók 43 szervert foglaltak le és 28 embert gyanúsítottak meg szerzői jogok megsértésével, gyermekpornográfiával és pénzmosással. Ez volt az eddigi legnagyobb ilyen fogás Magyarországon.

A tárgyalásra azonban senki nem ment el. A bíró üres széksoroknak beszélt. Sorra vette valamennyi vádlott bűnét.

Még – titokban – a rendőrség informatikus szakértője is a bűnszervezet embere volt, nekik dolgozott. Egy budapesti irodaházban működtették a szervereket. Óriási pénz volt az illegális letöltésben, mert óriási volt rá az igény. A hétköznapi internetezők százezrei keresték és keresik ma is az ingyen megszerezhető tartalmakat. Ez itt a baj, mondta az egyik nagy hazai filmforgalmazó.

Valaki mindig károsodik 

– Nagyon fontos lenne tudatosítani, hogy ezáltal megkárosítanak az emberek valakit. Ez ugyanolyan cselekmény, mint hogy ha egy kézzel fogható áru eltulajdonítására kerülne sor, mondjuk az ábécében. Nyilván ezen emberek 99 százaléka ezt nem tenné meg, mégis a letöltéssel nincsen semmiféle problémája – magyarázta Farkas Sándor.

Manapság minden fent van az interneten, még a premierfilmek is. De mégis hogyan lehetséges ez?

– A stúdiók azért védik a tartalmakat, ezért jó minőségben nem szoktak kikerülni. Sokkal nagyobb számban fordul elő, hogy kézi kamerával felvett filmek mennek ki, akár a moziban futók is, amelyeknek viszont borzalmas és pocsék a minősége – jegyezte meg a Forum Hungary Kft. ügyvezetője.

Az egyik legnagyobb hazai mozi hálózatnál is megtörtént már, hogy kamerát vittek be egy premierre. A film másnap kikerült a netre. Óriási botrány lett belőle.

– Minden nagy stúdió felbérelt egy itteni biztonsági szolgálatot, az embereik pedig a premiert vetítő terem ajtajában álltak és kérték a nézőket, hogy kapcsolják ki mobiltelefonjaikat vagy mutassák meg a táskájuk tartalmát. Ehhez nincsenek hozzászokva az emberek – emlékezett vissza Buda Andrea, a Cinema City marketing és PR vezetője.

Azóta enyhült a szigor. A biztonsági őrök eltűntek. Most más, kevésbé feltűnő módszerrel próbálják kiszűrni a kamerázókat. A mozi alkalmazottai előadás közben éjellátó infrakameárval pásztázzák a nézőteret.

A filmek ma már speciális digitális hordozókon érkeznek, gyakorlatilag másolhatatlanok. De akkor meg honnan van annyi HD minőségű film a neten? Többnyire a legálisan kiadott DVD-ket másolják – mondta Farkas Sándor. Ez már olyan méreteket öltött, hogy kénytelenek voltak leállni filmjeik DVD kiadásával, nem érte meg nekik.

Inkább a nagyokra mennek 

Szerzői jogsértés esetén a büntetés attól függ, hogy mekkora kárt okoztak a szerzőknek.

– Fontos változást hozott az új Btk., amely egy bizonyos értékhatárhoz köti, hogy ez mikor válik bűncselekménnyé. 100 ezer forintot meghaladó érték esetében igen, ez alatt pedig szabálysértési alakzatként, a szabálysértési törvény hatálya alá tartozik – mutatott rá Horváth Péter, a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért igazgatója.

De mi van a felhasználókkal, azokkal a internetezőkkel, akik már hozzászoktak, hogy ingyen bármit lehalásznak a netről? Nekik van félnivalójuk?

Horváth Péter szerint deklarált cél, hogy nem 100 ezer mezei letöltővel kell foglalkozni, hanem azzal a két-három oldalüzemeltetővel, aki látható méretben menedzseli a jogsértést, lehetőséget ad rá és óriási bevételre tesz szert.

A hétköznapi felhasználók megúszhatják. A Szabálysértési Törvény és a Büntető Törvénykönyv is felmentést ad nekik. Csak annyit kell igazolniuk, hogy saját szórakozásra töltötték le a védett tartalmakat, és nem azért, hogy pénzt keressenek vele. Elkövetik ugyan a szerzői jogsértést, de nem büntethetők. Ennek mi értelme, hogyan lehet így megálljt parancsolni a tömeges jogsértésnek?

Néhány évvel ezelőtt Németországból megkerestek magyar bíróságot is, hogy Magyarország adja ki tucatnyi magyar internetezőnek a nevét és címét, akik fizetség nélkül töltöttek le védett tartalmakat. A németek be akarták vasalni rajtuk a szerzői jogdíjat. A Győri Ítélőtábla végül megtagadta a kérést, mondván a tolvajok személyiségi jogai előrébb valók a szerzők jogainál. Ha ennyi visszatartó erő sincs, akkor létezik egyáltalán megoldás?

– Ez a világon sehol nem megoldott. A legegyszerűbb megoldás, ha az internetszolgáltató, amennyiben eleve ilyen típusú tartalmat észlel, akkor egy számlát küld, amivel le is lehet zárni az ügyet. Vagyis a fogyasztók oldalán, a keresletet zárják el a hasonló típusú bűncselekmények elől – fejtette ki Farkas Sándor.

Egy másik javaslat szerint büntetés helyett méltányos jogdíjakra lenne szükség. Nálunk is van már példa arra, hogy pár ezer forintos előfizetési díjért hozzáférhetünk legális videotékához, vagy zenelistákhoz. A szakemberek szerint ez lehetne az egyik megoldás.

Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Könnyű elveszni az oldalak között 

Nem árt azonban résen lenni a nagy keresgélés közben. Az ember ugyanis könnyen újabb és újabb oldalakra juthat. Aztán csak kattogtat és kattogtat, de a film sehol.

– Olyat is tapasztalunk, ahol az egész felépített váz csak egy átverés, egy csalás volt, mert hiába fizeti be valaki az adott összeget, egy linktengeren keresztül ide-oda vezérlik, és végül nem jut el sehova, és nem kapja meg az általa gondolt és kifizetett tartalmat – tette hozzá a Forum Hungary ügyvezetője.

Semmi sincs ingyen. A Pécsett másodfokon tárgyalt bűnszervezet is megkérte az árát a letöltéseknek. Az emelt díjas SMS a bruttó 1800 forintot is elérhette, ráadásul a regisztrált felhasználókat a cég kéretlen reklámokkal árasztotta el. Nyolc év telt el a lebukásuk óta. Nézzük milyen büntetést kaptak másodfokon.

Olyan régóta zajlik az eljárás, hogy az időmúlást nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A legsúlyosabb másodfokon megítélt büntetés kettő év négy hónap börtön lett. De ezzel még nincs vége. Az ítélet csak egyes részeiben lett jogerős.

Makai Lajos bíró azt magyarázta, hogy nyolc év elteltével sem lehet lezárni az ügyet. A Balassagyarmati Törvényszék ugyanis egyes vádpontokban hiányos, zavaros, iratellenes, és logikátlan döntést hozott. Emiatt a Pécsett eljáró másodfokú bíróság kénytelen volt részben hatályon kívül helyezni az ítéletet, és új eljárásra kötelezte az első fokú bíróságot.