Óvja Moszkva, Damaszkusz és Teherán az újabb "agressziótól" Washingtont

Egy Szíria elleni újabb "agresszió" súlyos következményekkel járhat majd nemcsak a regionális, hanem a globális biztonságra nézve is - figyelmeztette Washingtont és szövetségeseit Moszkvából az orosz, a szíriai és az iráni külügyminiszter.

Ezt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője jelentette be, a szíriai és iráni hivatali partnerével Valid Moallemnel és Mohamed Dzsavád Zaríffal közösen megtartott sajtótájékoztatón, a pénteki háromoldalú külügyminiszteri tanácskozást követően.

Lavrov hangsúlyozta, hogy a szíriai katonai repülőtér elleni katonai csapást a három ország agressziónak és az ENSZ Alapokmánya durva megsértésének minősíti. Az orosz tárcavezető szavai szerint a támadás célja a szíriai békefolyamat aláásása és damaszkuszi hatalomváltás elérése volt.

Visszaállt az amerikai-orosz információcsere – nem hivatalosan

Nem újult meg hivatalosan annak a memorandumnak a hatálya, amelynek célja az orosz és az amerikai harci gépek közötti incidensek megelőzése a szíriai légtérben, de Oroszország és az Egyesült Államok folytatja az információcserét – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken Moszkvában a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

“Az információcsere zajlik, de hivatalosan nem jelentjük be a dokumentum hatályának megújulását. Ez azt jelenti, hogy az információcsere mérete a helyzettől függ” – mondta.

Oroszország azt követően függesztette fel a memorandum hatályát, hogy az Egyesült Államok csapást mért egy szíriai katonai támaszpontra, arra hivatkozva, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere vegyi fegyvert vetett be. Ezt Damaszkusz és Moszkva tagadja, és az incidens objektív kivizsgálását sürgeti.

Másfél éve írták alá a memorandumot

A felek 2015 októberében, a szíriai orosz katonai beavatkozás kezdetét követően írták alá a memorandumot, amely egy sor szabályt és korlátozást tartalmaz az orosz és az amerikai légierő közötti incidensek elkerülése érdekében.

Így, egyebek között folyamatos operatív kapcsolatot – “forró drótot” – létesítettek a két ország között és kidolgozták az együttműködés rendszerét, beleértve a kölcsönös segítségnyújtást válsághelyzetek esetén.