A testület 19 igen, 10 nem szavazat ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadta el a költségvetést.
A Tarlós István, Bagdy Gábor és Kovács Péter által jegyzett, a közgyűlés által elfogadott előterjesztésben felhívták a figyelmet arra, hogy a 2017. évi költségvetést több tényező is jelentősen befolyásolta a korábbi évekhez képest.
Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a főváros helyzete a strukturális átalakításoknak köszönhetően több szempontból alapvetően jobb, mint tavaly. Mindezzel együtt továbbra is “igen feszített” a főváros költségvetési helyzete – mondta.
Csak a helyi közlekedést finanszírozza Budapest
A működésnél a közösségi közlekedésben következett be alapvető változás: a helyközi közösségi közlekedés állami finanszírozását rendező megállapodás alapján ettől az évtől mindez 12,5 milliárd forint kiadás- és bevételcsökkenést jelent. Így a közlekedés finanszírozása 2017-től a helyi közösségi közlekedésre korlátozódik, amelyhez idén a tavalyihoz képest 3 milliárddal kevesebb, 15 milliárd forintos támogatást biztosít a központi költségvetés. Ezt ellensúlyozza, hogy 2017-től a forrásmegosztási törvény 1,5 százalékkal magasabban, 54 százalékban rögzíti a megosztandó bevételekből a fővárost megillető bevételi hányadot.
Átalakult az oktatás finanszírozása is
Meghatározó változás továbbá a köznevelési ágazat jelentős részének állami kézbe vétele. Ennek következménye, hogy önkormányzati feladatként már csak az óvodafenntartás, -működtetés és a gyermekétkeztetés szerepel. A köznevelési működtetés állami kézbe kerülésével egyidejűleg az állam a fővárosi önkormányzatnak nem juttat kétmilliárd forintos általános működtetési támogatást – írták.
A 2017. évi költségvetést tovább terhelte a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése. Ez különösen a szociálpolitikai ágazatban jelentett több száz millió forintos többletköltséget. Erre a teljes intézményhálózatot tekintve több mint egymilliárd forintot kellett biztosítani. A munkaadókat terhelő járulék csökkentése 27-ről 22 százalékra félmilliárd forinttal csökkenthette volna ezt a többletkiadást, de az összeget a közalkalmazotti körben felmerülő bérfeszültségek enyhítéséért az intézményeknél hagyta az önkormányzat.
A működési oldalon szokásosan megképződő források nagy része elfogyott, a tervezés 2017-ben sem a működési többletek szabad felhasználásáról, hanem a működési és felhalmozási hiányok kezeléséről szól, egyedül a tervbe vehető iparűzési adóbevétel nőtt számottevően – áll az előterjesztésben.
Kitértek arra is, hogy az önkormányzatok, így a fővárosi önkormányzat gazdálkodási szabadsága is az elmúlt években jelentősen csökkent. “Finanszírozásunk és fejlesztéseink megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha az állammal keressük és megtaláljuk a közös érdekeket, így az együttműködés további elmélyítése fontos érdekünk” – olvasható az előterjesztésben, amelyben kitérnek arra is, hogy ebben az európai uniós ciklusban a főváros mintegy 310 milliárd forintos fejlesztési forrással számolhat.
Így reagált az ellenzék
Tokody Marcell (Jobbik) szerint a költségvetési tervezetben az látszik, hogy 2017 sem a működési többletek szabad felhasználásáról, hanem a hiányok pótlásáról, a “túlélésről” szól. Azt mondta, hogy a fővárosi költségvetésből is látható, hogy a rezsicsökkentés mekkora “szemfényvesztés”.
Csárdi Antal (LMP) azt mondta: a 2017-es az eladósodás költségvetése. Szerinte egyértelművé vált, hogy növekszik a főváros adósságállománya, és ennek felelőse a kormánypártok politikai közössége.
Gy. Németh Erzsébet (DK) azt hangsúlyozta, hogy az idei költségvetés “semmiről nem szól”, pozitívumokat nem nyújt a budapestieknek.
Horváth Csaba (MSZP) szerint a költségvetési tervezete beismerő vallomás arról, hogy az előterjesztők képtelen uralni a főváros vezetését és 2019-2020-ra megszűnik a főváros önállósága. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: “Ha már be mertek küldeni egy ilyen költségvetési tervezetet, akkor legalább szégyelljék magukat”. Hozzátette, hogy szerinte Tarlós István főpolgármesternek hatékonyabban kellene lobbiznia a fővárosiak érdekében.
Karácsony Gergely (PM) azt mondta: ez a költségvetés “őszintén beszél” arról, hogy Budapest a kormány nélkül már lépni sem tud, és szerinte ha folytatódik a tervezetben is felfedezhető tendencia, akkor hosszú távon komoly eladósodottság veszélyezteti a fővárost.
Kovács Péter (Fidesz-KDNP), a költségvetési bizottság elnöke azt mondta, hogy a fővárosi önkormányzat költségvetése a lehetőségekhez igazítja az igényeket. Közölte: a fővárosi önkormányzat saját bevétele az idei évben emelkedik, és a költségvetési tervezetben jelentős fejlesztések szerepelnek.