A klímaváltozás csökkentheti a szelén mennyiségét a talajban

A világ szántóföldjei kétharmadában átlagosan kilenc százalékkal kevesebb lesz a szelén a klímaváltozás miatt az évszázad végére. Ezzel együtt sok helyen nő a szelénhiány következtében kialakuló betegségek kockázata - derült ki svájci, német és brit kutatók közös tanulmányából.

A szelén az emberi egészségben fontos szerepet játszó nyomelem, amely táplálkozással kerül be a szervezetbe. A táplálékban, például a gabonatermékekben lévő szelén mennyisége attól függ, milyen sok nyomelem van a termőtalajban.

A klímaváltozás nyomán egyre kevesebb lesz a talajban a szelén. Az Eawag kutatóintézet vezetésével egy nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült rekonstruálni a szeléneloszlás világtérképét, eredetileg más célból gyűjtött adatok átfogó elemzésével – közölte az intézet.

A szakértők összefüggésbe hozták a szeléntartalmat, a talajminőséget és a mindenkori helyi klímakörülményeket is az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány szerint.

Püspökhatvan, 2009. április 6. Tavaszi mezőgazdasági munka, talajelőkészítés erőgéppel. Porzik a száraz termőföld a borona után. MTI Fotó: H.szabó Sándor

Illusztráció. (MTI Fotó: H.szabó Sándor)

Így sikerült megjósolniuk a termőföldek szeléntartalmát arra az esetre, ha a klímakörülmények a Föld felmelegedése következtében változnak. Eredményeik szerint a világ termőterületeinek kétharmadában csökken a szelén mennyisége az évszázad végére, a 20. század végéhez képest átlagosan csaknem kilenc százalékkal.

Ezzel párhuzamosan sok régióban nő a szelénhiányhoz köthető betegségek kialakulásának kockázata. Már ma is akár egymilliárd embert érinthetnek ezek a betegségek, például a szívizom megbetegedése – írja az Eawag.

A termőföldek növekvő szelénhiánya ellen megfelelő trágyával lehet védekezni, Finnország már 1984 óta alkalmaz ilyet. Szelén emellett az állatok eledeléhez hozzáadott nyomelemként is alkalmazható.

A tanulmány szerzői szerint eredményeik korai figyelmeztetések lehetnek a humanitárius szervezetek és az agráripar felé, hogy időben kezdjenek el foglalkozni a problémával.