Elsődleges fontosságú feladatként szerepel az Európai csúcstalálkozón Líbia stabilitásának elősegítése abban a nyilatkozatban, amelyet a máltai nem hivatalos EU-csúcson fogadtak az Európai Unió állam- és kormányfői pénteken.
Az uniós tagállamok vezetői eredményként értékelik, hogy 2016-ban az előző évhez képest harmadára csökkent az Európába érkező menedékkérők száma. A nyilatkozat kiemeli, hogy a tavalyi év utolsó négy hónapjában 98 százalékkal kevesebben érkeztek a Földközi-tenger medencéjének keleti felén Európába, mint tavalyelőtt szeptember elejétől december végéig. Az uniós állam- és kormányfők megjegyzik azonban, hogy továbbra is nagy a migrációs nyomás a térségben, és elkötelezettek az EU és Törökország közötti (a migránsok átvételéről szóló) egyezség mellett.
A nyilatkozat ezek után rátér a Földközi-tenger közepét átszelő útvonalra, emlékeztetve arra, hogy tavaly több mint 180 ezren érkeztek itt Európába. Az uniós tagállami vezetők eltökéltek amellett, hogy újabb intézkedésekkel számottevően csökkentsék az útvonalon érkező emberáradatot, hogy megtörjék az embercsempészek üzleti modelljét, miközben a Földközi-tenger keleti részén húzódó és más migrációs útvonalakat is éberen vigyázzák.
Mivel Líbia az Európába illegálisan törekvő emberek legfőbb afrikai kiinduló országa, minden korábbinál fontosabb a helyzet megszilárdítása Líbiában, és az EU a maga részéről a lehető legtöbbet meg fogja tenni ennek érdekében. A teendők legfontosabbika, kiépíteni a kapacitást arra, hogy a hatóságok ellenőrizhessék a szárazföldet és a tengeri határszakaszokat, megakadályozhassák az embercsempészetet.
A nyilatkozat szerint kiképzéssel, felszereléssel kell segíteni a líbiai parti őrséget és más, illetékes hatóságokat. Támogatni kell, ahol csak lehet Líbiában a helyi közösségek fejlődését, gazdasági-társadalmi helyzetének javulását – különösen a tengerparti részeken és embercsempész-útvonalak mentén -, és erősíteni hajlandóságukat mások befogadására.
Megfelelő feltételeket, kapacitást kell kialakítani Líbiában menekültek fogadására, támogatni a migránsok önkéntes hazatérését, javítani tájékoztatásukat. A nyilatkozat szerint erősíteni kell a tájékoztatási kampányokat is azokban az országokban, amelyekből indulnak és amelyeken áthaladnak a Líbián keresztül Európába igyekvők.
Az EU-vezetők aggasztónak találják a Trump-kormányzat egyes döntéseit
Az európai uniós tagországok vezetői aggasztónak találják az új amerikai elnök, Donald Trump kormányzatának egyes döntéseit és megnyilvánulásait, de úgy döntöttek, hogy változatlan marad az együttműködés Washingtonnal – jelentette be pénteken Jospeh Muscat máltai miniszterelnök az EU informális csúcstalálkozóján. Muscat a konferencia első részének végeztével nyilatkozott újságíróknak.
“Nem volt Amerika-ellenes a hangulat a megbeszélésen, és észszerű egyetértés mutatkozott abban, hogy változatlanul szükségünk van az együttműködésre az Egyesült Államokkal. Ugyanakkor meg kell mutatnunk, hogy nem maradhatunk csendben, ha alapelvekről van szó. Fel kell és fel is fogjuk emelni a szavunkat, amikor úgy véljük, hogy ezeket az elveket lábbal tiporják” – fogalmazott Muscat.
Az Európai Unió máltai nem hivatalos csúcsértekezletének résztvevői Vallettában 2017. február 3-án. A második sorban balról a második Orbán Viktor miniszterelnök. (MTI/AP/Rene Rossignaud)
Hollande: „elfogadhatatlan”
Nála sokkal hevesebben szólt Francois Hollande francia elnök: “elfogadhatatlannak” minősítette, hogy Donald Trump új amerikai elnök nyomást gyakoroljon az Európai Unióra, és megszabja, hogy milyen legyen.
“Ki tudja valójában, hogy mit akar az amerikai elnök a transzatlanti kapcsolatokat illetően?” – tette fel a kérdést Hollande.
Az AFP hírügynökség szerint arra a felvetésre, hogy a lengyel és a magyar vezetők a jelek szerint támogatják Donald Trumpot, Hollande egyebek között úgy válaszolt: csak úgy lehetséges a jövő Trumppal, ha azt együtt alakítják ki. “Európa méltósága a tét”- fogalmazott a francia elnök.
Tusk: „nem vagyunk elég egységesek”
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke békésebb hangot ütött meg. Mint mondta, az Európai Unió továbbra is elsődleges fontosságot tulajdonít a transzatlanti kapcsolatoknak annak ellenére, hogy néhány európai vezető aggódik a Trump-kormányzat politikája miatt – jelentette ki Vallettában péntek délután.
“Nincs kétségem afelől, hogy valamennyi uniós tagállam továbbra is rendkívül fontosnak tartja az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok oltalmazását annak ellenségeitől” – mondta Tusk, aki még a nem hivatalos csúcsértekezlet előtt a tagállamok vezetőinek küldött levelében az új amerikai elnököt az EU-t fenyegető veszélyek között említette az orosz agresszióval, továbbá az iszlám szélsőségességgel együtt.
Tusk az EU-t fenyegető egyetlen tényleges veszélynek pénteken azt nevezte, ha – mint fogalmazott – “nem vagyunk elég egységesek a kihívásokkal szemben”.
Az Európai Tanács elnöke újságírók előtt kijelentette, hogy kész az elnöki teendők folytatására jelenlegi mandátumának májusi lejárta után is.
Tusk szerint a jelenlegi máltai uniós elnökség erről tárgyalásokat folytat majd a tagállamokkal.
Merkel Theresa Mayt méltatta
Angela Merkel német kancellár üdvözölte, hogy az Európai Unió Vallettában tartott informális csúcstalálkozóján Theresa May brit miniszterelnök a Brexit, azaz Nagy-Britanniának az unióból történő kilépése ellenére erős Európa mellett foglalt állást.
“Örülök annak, hogy Theresa May a kilépést célzó tárgyalások ellenére erős Európát akar” – fogalmazott délutáni sajtóértekezletén a kancellár.
Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatóra érkezik az Európai Unió máltai nem hivatalos csúcsértekezletén Vallettában 2017. február 3-án. (MTI/EPA/Domenic Aquilina)
Angela Merkel hangsúlyozta: a többi 27 tagállamtól függ annak meghatározása, hogy Európa milyen erős és milyen jó lesz, továbbá, hogy miként oldja meg problémáit. “Németország ki akarja venni részét mindebből” – tette hozzá a kancellár.
Merkel leszögezte: nincs szükség arra, hogy Németország adócsökkentési versenybe kezdjen a társasági adó csökkentését elhatározó Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal.
Cerar szerint az Adriai-tengeren és Isztrián keresztül is érkeznek migránsok
Új útvonalon, az Adriai-tengeren és az Isztriai-félszigeten keresztül is érkeznek migránsok Szlovéniába – közölte Miro Cerar szlovén kormányfő szlovén sajtójelentések szerint pénteken Vallettában, a máltai nem hivatalos EU-csúcs előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Cerar nem részletezte, hogyan jutnak el a migránsok a horvátországi Isztriai-félszigetre, a horvát sajtó pedig eddig nem számolt be hasonló esetekről.
A szlovén kormányfő mindazonáltal kijelentette: országa minden tőle telhetőt megtesz, hogy lezárja az új migránsútvonalat, mint ahogy azt már megtette a nyugat-balkáni útvonallal. “Ez nem olyasvalami, ami nem közvetlenül érint bennünket” – húzta alá.
Miro Cerar szlovén miniszterelnök az Európai Unió máltai nem hivatalos csúcsértekezletére érkezik Vallettában 2017. február 3-án. (MTI/AP/Gregorio Borgia)
Emlékeztetett, hogy a Földközi-tengeren és Olaszországon keresztül is érkeznek illegális bevándorlók Szlovéniába az utóbbi időben, de az adriai-tengeri útvonal jelenleg nyitva áll.
A Vecernji List című horvát napilap korábban elemzőkre hivatkozva azt állította: a nyugat balkáni útvonal lezárása esetén a migránsok eláraszthatják a dél-dalmáciai dubrovniki régiót. Majd két forgatókönyvet vázoltak fel, hogyan juthatnak el Nyugat-Európába. Vonattal Bosznia-Hercegovinán keresztül érkeznének Horvátországba, majd tovább Szlovéniába, vagy hajóval Rijekába, onnét tovább pedig Szlovéniába. A lap olaszországi tudósítója szerint a migránsok egy része Albániából valószínűleg egyenesen Olaszországba tartana.
Szlovénia nemrég szigorított határvédelmén. Az új törvény szerint – amely még nem lépett hatályba, bevezetését rendkívüli esetben a belügyminiszter rendelheti el ideiglenes hatállyal – az illegális migránsok belépését már a határon elutasíthatják a hatóságok.
A horvát kormányfő szerint félreértésről van szó
Cerar kijelentéseivel kapcsolatban Andrej Plenkovic horvát kormányfő újságíróknak Vallettában úgy nyilatkozott: “lehetséges, hogy félreértésről van szó”. Szerinte Miro Cerar azokról a migránsokról beszélhetett, akik Olaszországból érkeztek Szlovéniába.
Plenkovic nyomatékosította, hogy miniszterelnökként a biztonsági szolgálatoktól nem kapott olyan információt, amely szerint létezne adriai-tengeri migránsútvonal, és a bevándorlók az Otrantói-szorostól hajóznának fel Isztriáig. Hozzátette, hogy Cerar erről nem beszélt az EU-csúcson.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a máltai EU-csúcson, 2017. február 3-án. EPA/OLIVIER HOSLET
A horvát hatóságok tavaly július elsejétől a legmodernebb kamerákkal és radarokkal figyelik az adriai – 948 kilométer hosszú – határszakaszt, hogy kiszűrjék az embercsempészeket és az illegális migránsokat. Az új rendszer a parti őrség számára lehetővé teszi, hogy 100 kilométeres távolságról is észrevegyen, felismerjen és követni tudjon hajókat. Kisebb, akár 10 négyzetméteres úszó tárgyakat, az embercsempészek által használt gyors motorcsónakokat is észlel.
Tavaly márciusban a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy az adott országban akarnak menedéket kérni.
