Diane Keaton sosem ment férjhez, de ha megtette volna, ma ő tartaná a válási rekordot

A korai éveiben roppant furcsa nő, aki fél fejjel volt magasabb partnereinél, a ragyogó szemű, ám nagyon fiús lány mára az egyik legikonikusabb és legnőiesebb színésznővé érett. Éppen ma ünnepli egyik születésnapját a sok közül...

Egyáltalán nem lenne meglepő a ma 71 éves Diane Keatontől, ha egész egyszerűen nem venne tudomást a születésnapjáról. Ő az, akit valahogy hidegen hagy az idő múlása, bár látja, mit tesz vele, de amíg létezik garbó, blézer, hosszú szoknya, széles karimájú Annie Hall kalap, addig Keaton annyi idős, amennyit gondolunk róla.

Valójában egy vonással sem fiatalítja magát, soha nem feküdt kés alá, annyi más, hollywoodi színésznővel ellentétben, úgy hagyta az arcát, hogy azon csak a tünékeny idő hagyott nyomot. A szarkalábak, az egyre erősebbé váló mimikai ráncok és igen a nevetőráncok is egyre mélyülnek, árulkodnak. Évekről, szerelmekről, bánatról, örömről, önmagára találásról. Arról is, hogy Keatonnak bizony idősebb korában sikerült igazán gyönyörűvé és jó színésznővé érnie, ha nem is a szó hétköznapi értelmében. Mert Keaton szépsége korántsem a vonásaiból ered, az ő bája a szemében születik nap mint nap, minden áldott reggel.

Diane Keaton és Woody Allen 1970-ben New York_ban. Fotó: Getty Images

Diane Keaton és Woody Allen 1970-ben New York-ban. (Fotó: Getty Images)

Az Oscar-díjas színésznő Diane Hallként anyakönyveztetett, 1946 januárjában, néhány nappal születése után. Édesapja Jack Hall mérnök és ingatlanbefektető, anyja, Dorothy Keaton amatőr fényképész volt.

“Gyermekkoromban anyám mindent megtett értem, mindent megkaptam, amiről csak álmodtam” – mesélte egyik nyilatkozatában. Önéletrajzi könyve,  Játszd újra, Diane! (Then again) címen édesanyjának állít emléket. “Miért írtam visszaemlékezést? – teszi fel magának a kérdést a színésznő. – Azért, mert anya ott van mindenütt, mert a szavaival akarta egyben tartani a családot, mert évtizedekbe telt, mire megértettem, mennyire összetett jellem, mert nem akartam, hogy eltűnjön, de így történt.”

Keaton, ahogy meséli, gyerekként tökéletes és jó kislány volt. “Imádtam ezt a szerepet. Szükségem volt olyasvalakire, aki vezetett, aki vezetni tudott – ő volt az anyám.”

Diane Keaton, Kathryn Grody és Carol Kane az 1989-es Citrom nővérek című filmben. Fotó: Moviepix

Diane Keaton, Kathryn Grody és Carol Kane az 1989-es Citrom nővérek című filmben. (Fotó: Moviepix)

A nagy találkozás Woody Allennel

Művészi álmait Diane egy drámatagozatos főiskolán igyekezett kordában tartani, és megtanulni, amit lehet, 1966-ban már csatlakozott egy színtársulathoz, éjszakai szórakozóhelyeken lépett fel. Majd végre rátalált az első nagy szerep, amelyből a világ megtanulhatta a nevét. A klasszikus Keresztapa első részében Michael Corleone (Al Pacino) barátnőjeként, majd feleségeként bukkan fel. Érett nőként láthatjuk, pedig még csak 26 éves  forgatás idején.

Majd következik első közös munkája Woody Allennel, a Játszd újra Sam! A találkozás mindkettejük életét meghatározta, az alkotópáros eleinte szerelmes pár volt, de barátságuk lényegesen erősebbnek (és hosszabbnak) bizonyult ennél, a mai napig számíthatnak egymásra.

Csupán néhány évet kellett várni az édesbús Annie Hall mozira, amely 1978-ban meghozta Keatonnak az egyik legfontosabb filmes díjat, az Oscart. És bár azóta számtalanszor jelölték Golden Globe- és Oscar -díjra is, csupán egyszer, 2004-ben, a Minden végzet nehéz című filmmel (Jack Nicholson oldalán) sikerült besöpörni a legjobb színésznőnek járó Arany glóbuszt. Ebből persze az is következhetne, hogy Keaton az idő előre haladtával kevesebbet dolgozik, de ez nem igaz. 2000-től napjainkig például 23 filmet készített, és ebből csupán egy volt, amelyben csak a hangját “szolgáltatta” (Szenilla nyomában), a többiben kivétel nélkül főszerepet játszik.

Diane Keaton a 2004-es Oscar-díj átadón. Fotó: Corbis Entertainment

A 2004-es Oscar-díj átadón. (Fotó: Corbis Entertainment)

Keaton keményen dolgozó nő, gyakorlatilag mindet a munkája alá rendel, szinte az egész életét “végigjátszotta” úgy, hogy közben nem volt, nem maradt ideje egy valós életre.

Nem ment férjhez, bár rengeteg kapcsolata volt – többnyire filmbéli partnereivel – sosem vágyott arra, hogy valakinek a párja legyen. “Az én szerelmi koncepcióm nagyon gyerekes volt, soha nem képzeltem el magamat valaki mellett. Úgy néztem magamra, mint valakire, akit szerethetnek. De ez sem működött.”

Woody Allennel, Al Pacinóval és Warren Beattyval folytatott kapcsolataiban neki mindig az volt az erős oldala, hogy jól tudta végighallgatni, amit a fiúk mondtak, “de – tette hozzá – egy idő után lazít az ember és akkor unatkozni kezd”. Valahogy így érhettek véget a kapcsolatai. Ami korántsem azt jelentette, hogy ne kérték volna feleségül. “Ha mindannyiszor férjhez mentem volna, ahányszor megkérték a kezemet, bizonyára én tartanám az Egyesült Államokban a válási rekordot” – mondta ironikusan.

Diane végül egészen későn 50 évesen döntött úgy, hogy családja lesz. Férj nélkül ugyan, de lesz. Ekkor fogadta örökbe lányát Dextert, majd öt évvel később fiát, Duke-ot. Így élnek most együtt hárman, New York-ban.

Diane Keaton  a Van az a pénz, ami megbolondít bemutatóján 2008-ban. Fotó: Corbis Entertainment

A Van az a pénz, ami megbolondít bemutatóján 2008-ban. (Fotó: Corbis Entertainment)

Hosszú pályája során a színésznőnek megadott, hogy számtalan karaktert – a drámai műfajtól a vígjátékig – kipróbáljon. Rengeteg filmben játszott, kilenc alkalommal vállalt produceri munkát, és ugyancsak kilencszer rendezett is – többek között a Twin Peaks 2. évadának egyik részét is, ennél ismertebb, hogy a Női vonalak és az Álmok hősei is az ő munkája.

Diane Keaton az Ifjú pápa című televízós sorozatban, Mária nővér szerepében. Fotó: GC Images

Az Ifjú pápa című televízós sorozatban, Mária nővér szerepében. (Fotó: GC Images)

Legutolsó filmjében, az HBO számára forgatott Az ifjú pápa című televíziós sorozatban egy Vatikánvárosban élő amerikai apácát játszik – a filmet tavaly októberben mutatták be.

Széles karimájú kalapok, bő nadrágok, férfi ingek – Keaton maga a stílus

Diane mindig is tisztában volt azzal, hogy a konvencionálistól elég messze esik az ízlése, aminek kialakításában nagy szerepet játszott a magassága és színészi ambíciója. Egyszerűen arról volt szó, hogy 173 centis magasságával sok férfi partnerét érte utol, vagy épp hagyta le, ezért kénytelen volt cselhez folyamodni a meghallgatáson. Buggyos, bő és nagyon hosszú szárú nadrágokat vett fel, amelyekben egyáltalán nem látszott, hogy berogyasztott térddel állt meg leendő partnerei mellett….

A praktikum hozta stílus végül minden ízében “keatonos” divat lett: a fiús viselet megbolondítva a széles karimájú kalapokkal, színes lencséjű szemüvegekkel, a férfi ingek hózentrógeres nadrágokkal, ingek nyakkendőkkel – egyszerűen hozzánőttek Keatonhoz. Soha nem izgatta, mit gondolnak róla, és a legkevésbé sem érdekelte a divat. “Azt veszem fel, ami nekem tetszik, és úgy hordom, ahogy én gondolom hordani.”

Stílusa pedig a mai napig nem változott, Rómában a forgatása után tavaly ősszel kapták lencsevégre így:

Diane Keaton 2015 decemberében Rómában. Fotó: GC Images

2015 decemberében Rómában. (Fotó: GC Images)

Keaton számára a stílusosság önazonosságot jelent, széles, játékos mosolya pedig a ráadás hozzá. Vagy pont ebből fakad minden. Ebből a mosolyból. Amit éppen ma “visel” 71. éve az arcán.

Diane Keaton a 9. Hollywoodi Filmfesztivál díjátadóján 2005-ben. Fotó: Corbis Entertainment

A 9. Hollywoodi Filmfesztivál díjátadóján 2005-ben (Fotó: Corbis Entertainment)

Végezetül álljon még néhány mondat az öregedésről, a nagyszerű Diane Keatontól: “Amikor az ember elveszíti a szüleit, hirtelen egy új világba kerül. Mintha addig csodaországban élt volna. Minden új benne, már nem ölel magához és soha nem leszel az, aki voltál. De úgy gondolom, valahogy így válunk érettebbé, ami pedig az öregedés ajándéka.”