De mi a baj a burkinivel?

Mintegy 30 francia városban tiltották be a muszlim strandruhát, a jogvédők azonban reklamáltak, ezért a bíróság felfüggesztette a tiltást. Provokáció? Szabadságjog? Biztonsági kockázat?

A burkini betiltása “egyértelműen és súlyosan sérti a személyes szabadságot, a szabad mozgáshoz és a vallásgyakorláshoz fűződő alapjogokat” – indokolta felfüggesztő döntését a francia Államtanács. A testület állásfoglalását az Emberi Jogok Ligája nevű szervezet kérte a Villeneuve-Loubet-ban bevezetett tilalom miatt. Ez fontos győzelem számunkra, mivel a politikai vitákon túllépve az Államtanács a törvényesség mellett és az ügy lényegéről foglalt állást: vagyis arról, sérti-e a tilalom az alapvető szabadságjogokat – mondta a szervezet jogi képviselője.

Fotó: Twitter

Fotó: Twitter

Közérzet?

Az egész testet befedő, csak az arcot, valamint a kéz- és lábfejet szabadon hagyó öltözéket augusztusban 31 település nyilvánította első számú közellenséggé. Állítólag olyan helyen is bevezették a tilalmat, ahol még egyetlen burkinis nőt sem láttak, például a bíróságon megtámadott Villeneuve-Loubet-ben. A francia rendőrök már több esetben is megbírságolták, illetve arra kötelezték a burkinis nőket, hogy vessék le a ruhadarabot. Az emberek közérzete nagyon fontos, aki a strandon vagy az utcán iszlamistát lát, vagy valami olyat, ami iszlamistának tűnik, már nem érzi magát biztonságban, ezért van ez a szabály – indokolta a tilalmat Nizza alpolgármestere. A bíróság viszont kimondta: semmi nem utal arra, hogy biztonsági kockázata lenne annak, ha valaki burkinben fürdik.

Forró ügy

A fürdőruhaügy rövid idő alatt a politikában is forró témává lett, még a kormányon belül is. Az oktatási miniszter szerint például a tilalom félrevezető, és éket ver a társadalomba. Semmiféle kapcsolat nincs az iszlamista terrortámadások és a nők fürdőruhája között. A gond az, hogy a tiltás miatt az emberek azt hihetik, van ilyen összefüggés – magyarázta a miniszter. Manule Valls kormányfő viszont azt nyilatkozta: a burkini nem divat kérdése, hanem a nők elnyomásának jelképe, hiszen a muszlim nőket a férfiak kényszerítik testük elfedésére. A bíróság döntése precedenst teremt minden érintett településen, ám az egyik korzikai fürdőhely polgármestere máris közölte, nem fogja visszavonni rendeletét.

Kampánytéma is lehet

Elemzők felhívják a figyelmet arra is, hogy a burkinit tiltó települések többsége olyan körzetben van, ahol az átlagosnál magasabb az iszlámellenes jelszavakat is hangoztató pártok támogatottsága. Ráadásul Franciaországban jövő tavasszal elnökválasztást tartanak, így a fürdőruhaügy is kampánytéma lehet. A nagy visszatérésre készülő volt francia államfő Nicolas Sarkozy például csütörtökön azt mondta: a burkini nem más, mint a köztársaság elleni politikai provokáció, ezért kezdeményezni fogja, hogy tiltsák be a viselését az egész ország területén.

Vallás és/vagy politika

A vallási érzékenység kérdése talán felmerülhet, de tudni kell, még az iszlámon belül is máig vitatott, mennyire kell eltakarnia magát egy nőnek – hívta fel a figyelmet az M1 vasárnap reggeli műsorában a Politikai Iszlám Tanulmányok Központja kutatója. Érdekes a kérdés politikai vetülete is – tette hozzá a Incze Nikoletta -, a politikai iszlám ugyanis egy ideológia, és már az ’50-es években elindult az a mozgalom, amely a hidzsáb (a nők haját letakaró fátyol, amit a muszlim nők és lányok hordanak kamaszkortól nyilvános helyeken.) viseletét politikai mozgalomként definiálta.

Fotó: Twitter

Fotó: Twitter

Egy tiszta nő

Ha valaki fátylat, fejfedőt visel, az muszlim szemmel egyrészt erkölcsös, szemérmes tiszta nő, aki nem akarja felhívni magára a férfiak figyelmet, másrészt jelzi azt is, hogy az illető muszlim, aki a Saria, Allah és Mohamed törvényeit követi. Aki nem visel fátylat, az viszont egyértelműen nem muszlim, azaz hitetlen (káfir), ez pedig már egy mindannyiunkat érintő politikai kérdés lehet, hiszen az iszlámot valló emberek hozzánk való viszonyát határozza meg.

Allah nevében

A politikai iszlám ideológia, amely egyébként Törökországban is egyre erősödik az iszlám konzervativizmus (Muszlim Testvériség) kapcsán, arra az alapelvre épül, hogy a hitetlenek ellen fel kell, lépni, hiszen Allah gyűlöli a káfirokat, így bármit meg lehet tenni velük, rabszolgasorba hajtani, becsapni, és akár megölni is lehet őket. A hétköznapi életben a nők esetében ez megnyilvánulhat az egyszerű spirituális büszkeségben, amelynek alapja, hogy a fátylat viselő különb, erkölcsösebb, a kölni példák ugyanakkor azt mutatják, a muszlim férfiak szemében a fátylat nem viselő nők „használhatók”, szexuálisan zaklathatók, mert alacsonyabb rendűek azoknál, akik nem fedik be fejüket.

Takarásban

Az iszlám jogtudósok (muszlimák) egyébként maguk is máig vitatkoznak azon, milyen módon is kell eltakarni a testet (hidzsab, nikáb, burka) a különböző iszlám országok is másképp kezelik ezt a kérdést, európai szempontból azonban csak azt fontos megérteni, az arc eltakarásának egyértelmű célja különbséget tenni a hitetlen és a hívő közt – emelte ki a szakember.

Enyém, tiéd…

Incze Nikoletta elmondta azt is, egy muszlim vallású országban viselné a fátylat, egyszerűen azért, mert be kell tartani az adott ország törvényeit. Hogy ez fordítva miért nem működik, annak szerinte az a magyarázata, hogy iszlám nézőpontból az isten alkotta Sária-törvény minden felett áll, így megelőzi az ember alkotta politikai törvényeket is. Az iszlámban ugyanis az állam és az egyház szétválasztása nem megoldott, míg Európa a szekularizációra, arra az alapértékre épül, hogy a vallási szabályok nem írhatják felül a törvényeket – hangsúlyozta a szakértő.

Szimbólumok

A Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának kutatója az M1 vasárnap reggeli műsorában emlékeztetett ugyanakkor arra is, Franciaországban a burkaviselet továbbra is tiltott, annak ellenére is, hogy a burkinitilalmat most felfüggesztették, így, ha egy ruhadarabra politikai, ideológiai szimbólumként tekintő jogszabály nyomán intézkedésekre kerül sor, azt is meg kell értenünk.