Szarvasgombás erdő telepítéséhez kaphatnak támogatást a magyar gazdák a Vidékfejlesztési Programban. Bár egy ilyen erdő csak tíz év alatt fordul termőre, onnantól kezdve a begyűjtött gomba a faanyag értékének sokszorosát hozhatja minden évben.
A szakma és az agrárkormányzat szerint is nagy lehetőségek rejlenek a szarvasgomba termesztésben. Ezek kiaknázását segíti a most futó uniós pénzügyi ciklushoz kapcsolódó Vidékfejlesztési Program. A gazdák lehetőséget kapnak arra, hogy a hagyományos fatelepítés mellett szarvasgombát is termeszthessenek erdejükben.
A pályázatot várhatóan csak márciusban írják ki, de azt már tudni lehet, hogy a faültetést segítő, hektáronkénti 2013 euró mellett kiegészítő támogatásként maximum 3225 euró igényelhető szarvasgomba fonalakkal kezelt csemeték ültetésére.
Szarvasgomba MTI Fotó: Komka Péter
Hosszú távú befektetésEbből az összegből pontosan 532 ilyen szarvasgomba fonalakkal beoltott facsemete ültethető el hektáronként, de aki igazán bőséges szarvasgomba-termésben gondolkodik, annak "szarvasgomba spóraszuszpenzióval" kezelt makkokat is érdemes ültetnie – mondta el a Helyi Híradóknak a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke.
Ulrich József szerint ennek költsége félmillió forint hektáronként, az eredménye viszont messze meghaladja a befektetést. Az egyetlen bökkenő csupán az idő. A frissen telepített szarvasgombás erdő ugyanis csak tíz év múlva fordul termőre, onnantól kezdve viszont 80-100 évig, nemzedékeken át biztos bevételi forrásként szolgál.
Kétmilliós haszon hektáronként„A huszadik évtől a szarvasgomba hozama meghaladja a vágásra érett erdő értékét, így ezekben az ültetvényekben már nem a gomba lesz a ráadás, hanem a faanyag” – fogalmazott Ulrich József. Az egyesületi elnök szerint az éves haszon elérheti a kétmillió forintot hektáronként, ami messze felülmúlja a hagyományos mezőgazdasági kultúrák jövedelmezőségét.
Mindez a szarvasgomba közismerten magas árának köszönhető, ami a nyár folyamán egyre emelkedik. A gombaszezon június 15-én kezdődik, ekkor egy kiló szarvasgombáért nagyjából 20-40 eurót adnak. Nyár végére, ősz elejére érik el a termőtestek a legjobb minőséget, legfinomabb ízt. Ennek kilójáért akár 200-300 eurót is adnak a piacon.
Főkét Olaszországba megy az exportAz országos egyesületnek 27 tagja van, akik összesen nagyjából 100 hektáron gazdálkodnak. A természetes élőhelyekről országosan nagyjából 20 tonnát gyűjtenek évente. Ezt a mennyiséget szeretné az egyesület az erdészeti telepítésekkel megduplázni. A gombák 90-95 százalékát exportálják, főként Olaszországba, bár egyre több magyar étterem is vevő az ínyenc fogásra.
Rekordméretű nyári szarvasgomba. MTI Fotó: Kovács Attila
A szarvasgombák családja igen népes, mindegyik faj a fák gyökereivel él szimbiózisban. Magyarországon leggyakoribb a nyári szarvasgomba, de megél a téli szarvasgomba is, és a globális felmelegedés miatt az egyik legdrágább fajta, az isztriai szarvasgomba is megjelent.
Természetes élőhelyeiről – Vértes, Bakony, Jászság, Ormánság – lassan eltűnik, mivel igen sokan keresik, így a jövő az erre a célra telepített erdőké – emelte ki Ulrich József. A szarvasgombának árnyék kell és nedves, morzsalékos talaj, így a korszerű erdőgazdaságokban öntözőrendszereket is telepítenek a tökéletes termés érdekében.
Disznó helyett kutyák szedik a termést A gombaszedésre korábban sertéseket alkalmaztak, de ez több szempontból is előnytelen, mivel a sertés hamar hatalmasra nő, nehezen szállítható, ráadásul szereti a gombát, így konkrétan a szájából kell kiszedni a termést.
Ma már kizárólag kutyákat használnak erre a célra, leggyakrabban labradorokat, vizslákat, de keverékekkel is dolgoznak. Lényeg, hogy a kutya szeresse a munkát, örömet okozzon neki a kutatás – mondta el a szakember.
„A szarvasgombás erdőket érdemes kerítéssel védeni a vadaktól, főként a vaddisznóktól, és az sem árt, ha nem tudja mindenki a környéken, hogy milyen kincs nő az avar alatt” – fogalmazott Ulrich József. Tapasztalatai szerint ugyanis a tolvajok nem tartanak képzett kutyákat, ehelyett kapával, gereblyével felfegyverkezve túrják fel az erdőt. Szarvasgombát ilyenkor keveset találnak, viszont az ásással tönkreteszik a talajt behálózó gombafonalakat, amik bár nem látványosak, de a szarvasgomba telep testének legnagyobb részét alkotják.