Medvegyev: hidegháború felé sodródunk

Gyorsan sodródunk egy új hidegháború korszaka felé - mondta az orosz miniszterelnök az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián, akinek szavait korábban pontatlanul idézték. Manuel Valls francia miniszterelnök kijelentette: elkezdődött a "hiperterrorizmus" korszaka, és újabb "nagyszabású terrortámadásokkal" kell számolni.

Nem kezdődött új hidegháború, és az orosz miniszterelnök sem erről szólt az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) elmondott beszédében - mondta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a bajor fővárosban zajló fórumon. A német diplomácia vezetője a rendezvény külügyminiszterek vitája nevű pódiumbeszélgetésén hangsúlyozta: "egész biztosan nem vagyunk hidegháborúban".

Az újságírók talán nem értették pontosan Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő szavait, aki sokkal inkább arról beszélt, hogy "el kell kerülni egy újabb hidegháborúhoz vezető helyzetet" - mondta Frank-Walter Steinmeier. Egy korábbi jelentés szerint Medvegyev azt mondta: új hidegháború kezdődött, és ezért a Nyugatot terheli a felelősség. Később az orosz kormány kiadta a miniszterelnök orosz nyelven elmondott, az oroszul nem beszélő hallgatóknak tolmácsok által közvetített beszéde angol fordítását, amelyben az áll, hogy "őszintén szólva gyorsan sodródunk egy új hidegháború korszaka felé".

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök. EPA/ANDREAS GEBERT

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök. EPA/ANDREAS GEBERT



Valls: elkezdődött a "hiperterrorizmus" korszaka

Dmitrij Medvegyev előtt Manuel Valls francia miniszterelnök mondott beszédet a konferencián, aki hangsúlyozta, hogy Párizs tiszteletben tartja Oroszország érdekeit és tudja, hogy az iszlamista terror közös ellenség. Ugyanakkor a béketeremtés előfeltétele a civil lakosság bombázásának leállítása - tette hozzá.



Kiemelte, hogy elkezdődött a "hiperterrorizmus" korszaka, és újabb "nagyszabású terrortámadásokkal" kell számolni. A veszély elhárításához összefogásra és fegyveres harcra van szükség ott, ahol a terroristák megszervezik magukat, így Szíriában és Líbiában, a nyugati társadalmakban pedig fel kell tartóztatni és vissza kell fordítani a fiatalok radikalizálódásának folyamatát.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédében. EPA/SVEN HOPPE

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédében. EPA/SVEN HOPPE



Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédében élesen bírálta Oroszországot, de együttműködést is ajánlott. Kifejtette, hogy Moszkva nukleáris csapásmérő erejét fitogtatva szomszédsága megfélemlítésére és Európa stabilitásának gyengítésére törekszik, de számolnia kell azzal, hogy a folyamatos leszerelés ellenére a NATO elrettentő erejének továbbra is része a "nukleáris komponens".

Hozzátette, hogy a NATO a "védekezés és párbeszéd" kettős stratégiáját követi, és bizalomépítő lépésként valamennyi hadgyakorlatáról előre közöl adatokat a honlapján. Egyben bíztatónak nevezte megbeszélését Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel megállapodtak abban, hogy megvizsgálják a NATO-Oroszország Tanács összehívásának lehetőségét.

John Kerry amerikai külügyminiszter. EPA/SVEN HOPPE

John Kerry amerikai külügyminiszter. EPA/SVEN HOPPE



Kerry: Oroszország a legitim ellenzéket támadja Szíriában

Oroszország a legitim ellenzéket támadja Szíriában, és ezen változtatnia kell, hogy legyen esély a békére - mondta John Kerry amerikai külügyminiszter szombaton az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).

Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta: a következő hetekben dől el, hogy lehetséges-e a politikai rendezés Szíriában, vagy a csaknem öt éve tartó polgárháború egy még szélesebb konfliktussá terebélyesedik.

A béke esélyének megteremtéséhez pedig az is szükséges, hogy Oroszország más célok ellen fordítsa fegyvereit, amelyek csapásait eddig nemcsak a legitim ellenzék, hanem a civil lakosság is megszenvedte.

A nemzetközi menekültválságról kiemelte, hogy az "szinte példátlan" kihívás elé állította az Európai Uniót, a német kormány menekültpolitikájáról pedig azt mondta, hogy az a "politikai bátorság" példája.

Petro Porsenko ukrán államfő. EPA/ANDREAS GEBERT

Petro Porsenko ukrán államfő. EPA/ANDREAS GEBERT



Porosenko: Ukrajnában nincs polgárháború

Ukrajnában nem polgárháború dúl, hanem háború, amely az orosz "agresszió" miatt kezdődött - hangsúlyozta Petro Porsenko ukrán államfő szombaton az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).

Petro Porosenko a fórum elnökök vitája című pódiumbeszélgetésén kifejtette, hogy Ukrajnából nem kiszakadtak területek, hanem orosz megszállás alá kerültek.

Úgy vélte, Moszkva az EU megosztására törekszik, és pártok, mozgalmak fejlődéséből kitűnik, hogy egy "új Európa" formálódik, a bezárkózás, idegenellenesség, vallási fundamentalizmus, intolerancia, homofóbia és az emberi jogok megvetésének Európája, amelynek vezetője Putyin orosz elnök.

A fórumot vita helyett az egyetértés jellemezte, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke például úgy vélte, valóban jelentős hasonlóság mutatkozik számos európai párt és Vlagyimir Putyin orosz elnök pártjának nézetei között. Dalia Grybauskaite litván elnök kifejtette, hogy Oroszország "forró háborút" indított Ukrajnában. Andrzej Duda lengyel államfő hangsúlyozta, hogy Moszkva "aláássa" a hidegháború után kialakult európai rendet.