Kína a sötét oldalra készül

A Hold Földről nem látható oldalán terveznek leszállást a kínai űrprogram irányítói a Yutu-projekt keretében. Kína 2018-ban szeretne leszállóegységet vinni a túloldalra. Nem lesz egyszerű feladat.

A szovjet űrhajós, Jurij Alekszejevics Gagarin a Vosztok-1 űrhajóval 1961. április 12-én hajtott végre űrrepülést. Ő volt az első ember a világűrben. Az amerikai űrhajós Neil Alden Armstrong 1969. július 20-án szállt le a Holdra a Sassal a Nyugalom tengerén. Ő volt az első ember, aki egy idegen égitestre tette a lábát. Kína is be akar kerülni a történelemkönyvekbe, és elsőként szeretne leszállni a Hold túlsó oldalán, ott, ahol még soha senki sem járt.

Telihold. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Telihold. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt



- Ez lesz az első alkalom a világon, amikor a Föld egy szondát küld a Hold túlsó oldalára, hogy egy sor helyszíni felderítő tevékenységet végezzen - mondta Liu Jizhong programvezető.

Már jártak a Holdon a kínaik 

A szovjet Luna 3 1959-ben küldött képeket a Hold távolabbi részéről, addig ugyanis nem lehetett tudni, hogy hogyan is nézhet ki a másik oldal. Kína 2013-ban már leszállt a Holdra, a személyzet nélküli Csang’e-3 űrszonda holdjárót is vitt magával.

A Yutu-nak magyarul Jáde nyúlnak elnevezett holdjáró 200 métert sem tett meg a Hold felszínén. A tudósok számára mégis értékes információkkal szolgált a talajszerkezetről és összetételről. A kínaiak kőzetmintát nem hoztak magukkal, ellenben az Apollo-programmal, melynek keretében a Holdról nagyjából 400 kilogramm ásványt gyűjtöttek be.

Budapesten is vannak kőzetek 

A Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) a holdkőzetek egy részéből mintakészletet állított össze. Az egyik éppen az Eötvös Loránd Tudományegyetemen található.

- A narancsszínű talajt az Apollo 17 hozta, ez volt az egyetlen színes, vagyis nem szürke kőzet a Holdról. A másik, az anortozit biztosan az Apollo 16-tól származik, mert ez volt az egyetlen, amely a holdi fennsíkokra szállt le - magyarázta dr. Bérczi Szaniszló, ELTE fizikai intézet anyagfizikai tanszékének docense.

A kőzetek az Amerika Egyesült Államok kormányának tulajdonában vannak. - A Holdról hozott ásványok összetétele más, mint a Földön találhatóaké, mivel ott nincs víz és oxigénes légkör, amely elválassza őket, más a környezet, amelyben létrejöttek - mutatott rá a kutató.

Nem lesz egyszerű feladat 

A tudósok reménykednek abban, hogy később a Hold távolabbi oldaláról hozott minták alapján még többet tudhatnak majd meg a Hold keletkezéséről. Kína 2018-ban szeretne a túloldalra leszállóegységet vinni.

- A Hold túlsó oldalánál a technikai kihívás azért nagy, mert a leszállásnál nincs földi irányítás, rádiócsend van, így egy relé műholdon keresztül lehet majd kapcsolatot tartani a leszálló egységgel a leszállás után - világított rá dr. Both Előd, az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága elnöke.

Azt már régóta nem mondhatjuk, hogy a távolabbi oldal ismeretlen, hiszen a Hold körül keringő űrszondák részletesen lefényképezték és feltérképezték az egész égitestet.



Bizonyítani akar Kína 

- Kína számára ez egy nagy horderejű politikai vállalkozás. Be akarják bizonyítani, hogy a kínai kommunista rendszer szinte mindenre képes, űrhajót csinál, űrhajóst visz föl, űrállomást épít - állapította meg dr. Both Előd.

Bár az űrkutatásban biztosat nem lehet mondani, minden bizonnyal Kína valóban teljesíteni fogja a küldetést. Az ázsiai országnak azonban hosszabb távú tervei is vannak, 1969 után embert akarnak küldeni a Holdra. - Nyílván bennük is felmerült, hogy milyen jó lenne, ha a Holdra lépő következő űrhajós kínai lehetne, esetleg előbb, mint egy orosz, vagy egy európai - mutatott rá az elnök.

Ugyanis a hidegháború és a fegyverkezési verseny végével az a bizonyos lépés a Hold felszínén nem lett kisebb, vagy jelentéktelenebb.