Titanosaurus maradványaira bukkantak Argentínában

Csaknem tucatnyi elefántéval vetekedett a súlya annak az Argentínában feltárt titanosaurusnak, amely fejétől a farkáig egy focipálya harmadát képes lett volna elfoglalni.

A kutatók fosszíliák egész sorára bukkantak a mai Argentína területén végzett munkálatok során. A maradványok a Notocolossus gonzalezparejasi faj példányaitól származnak. Ezek az őshüllők 25-28 méter hosszúak és akár 66 tonnásak is lehettek.

A fosszíliák felfedezésében részt vevő Matthew Lamanna, a pittsburghi Carnegie Természettudományi Múzeum munkatársa szerint a csapatban mozgó gigantikus lények minden lépése bölénycsordák vonulására emlékeztető rengéseket idézhetett elő.

Az argentínai Mendoza tartományban működő Cuyói Nemzeti Egyetem munkatársa, Bernardo Gonzalez Riga által vezetett kutatócsoport két őshüllő megkövesedett maradványait elemezte és eredményeit a héten közölte a Scientific Reports tudományos folyóiratban.

Illusztráció -  Titanosaurus Australis replika (Fotó: AFP)

Illusztráció - Titanosaurus Australis replika (Fotó: AFP)



A Notocolossus gonzalezparejasi a mai Patagónia peremén élt nagyjából 86 millió évvel ezelőtt, a krétakorban. A nyaka elég hosszú volt ahhoz, hogy könnyűszerrel csemegézzen az aljnövényzetből és a fák lombjának legtetejéről is, hosszú farka pedig valószínűleg menekülésre sarkallta a többi teremtményt.

Hatalmas mérete ellenére a Notocolossus gonzalezparejasi eltörpülhet a világ legnagyobb titanosaurusa mellett, amelynek maradványait ugyancsak a közelmúltban tárták fel Patagóniában. A csaknem 100 millió évvel ezelőtt kihalt dinoszaurusz, amelynek még tudományos neve sincsen, 37 méter hosszú volt, kanapéméretű combcsontokkal.

"Egészen biztosan eltérő fajokba tartoznak, mivel ez a dinoszaurusz legkevesebb tízmillió évvel idősebb a Notocolossusnál, és más kőzetektől kerültek elő a maradványai" - idézte a Pittsburgh Post-Gazette című lap internetes oldala a szakembert.

Gonzalez Riga szerint a titanosaurusok voltak a valaha élt legnagyobb súlyú szárazföldi teremtmények. Csontjuk, különösen hátgerincük, levegős volt, ami könnyűvé, de erőssé tette őket. A lények az elmúlt 600 millió év egyik legforróbb időszakában éltek, amikor szinte sarkponttól sarkpontig dús növényzet borította a bolygót. Közösségi fészkelőhelyeik voltak és a kövületek tanúsága szerint csordában mozogtak.

Egy elmélet szerint a növényevő dinoszauruszoknak egyre nagyobbra kellett nőniük, hogy kivédhessék az egyre termetesebb ragadozótársaik támadásait. "Azt hiszem biztosra mondhatom, hogy még nem találtuk meg a legnagyobb dinoszauruszt" - jegyezte meg Lamanna.