110 év után felébredt egy nicaraguai vulkán

1905 óta először ébredt fel a nicaraguai Momotombo vulkán. Kedden hamut és gázokat köpködött egy kilométeres magasságba. A környező falvakban attól tartanak, teljesen felébred 110 éves álmából.

A Momotombo kúp alakú rétegvulkán a nicaraguai León közelében. December elsején elkezdett hamut és lávát köpködni, másodikán a kihelyezett webkamerákon füstoszlop látszott krátere felett.

A Smithsonian Intézet globális vulkánprogramja szerint a kései 1800-as években volt különösen aktív, 10 megerősített kitörést produkált 1858 és 1905 között. Az 1600-as és 1700-as években is többször felébredt, 1610-es kitörése elpusztította León városát.

A többi nicaraguai tűzhányóhoz hasonlóan szeizmikusan aktív térségben terpeszkedik, ahol a Cocos tektonikai lemez a Karibi-lemez alá bukik a szubdukcióként ismert folyamatban. Az intézet szerint a Momotombo jelenlegi kúpja viszonylag fiatal, mintegy 4500 éve kezdett el kialakulni. A friss kitörést megelőzően 1297 méter magasba tört.



A helyi lakosok szerint a vulkánból áradó gázok igen erősek, és legalább öt közeli falvat érintenek. Mostanáig a Momotombo volt az egyik legnyugodtabb tűzhányó az afrikai országban. Az 1905-ös kitörést követően csak 1980-ban produkált némi lávát, de robbanásszerű ébredésre nem került sor. 2006-ban csak gázokat regisztráltak. 2003-2011 között egy sor kisebb szeizmikus rengést tapasztalt meg, ami azt sugallta, hogy a magma mozgolódik az alant húzódó rendszerben. 2007-ben a csúcskráterben lévő hidrotermális rendszer is hevülni kezdett, ezáltal a kitörés bő egy évtizednyi alapozás eredménye lehet a szakértők szerint.

Senki sem tudja, hogy a vulkán miért szunnyadt egy évszázadig és miért ébredt most fel – árulta el a Livescience-nek Erik Klemetti vulkanológus. A geológiai folyamatok, amelyek miatt a Cocos-lemez a másik alá bukik, csatornákat hoznak létre a magmának a felszínre jutáshoz, de ezek az útvonalak egyéni sajátossággal bírnak. A kutatók a lávában lévő kristályokat is szemügyre vették, hogy felderítsék, a forró kőzet mennyi időt töltött el egy bizonyos hőmérsékleten (ezáltal információkat nyújt a mélységről és nyomásról). Ezek birtokában kiderülhet, mekkora utat tett meg a magma a felszínig. A vizsgálatok azonban a különféle tűzhányóknál eltérő haladási ütemet tártak fel, aminek tartománya órák és évszázadok közé esett.

A Momotombo 2015. december 2-án. 110 évnyi szunnyadás után kezdett el hamut és lávát köpködni, egyelőre károkat nem okozott. (Fotó: EPA/Mario Lopez) A Momotombo 2015. december 2-án. 110 évnyi szunnyadás után kezdett el hamut és lávát köpködni, egyelőre károkat nem okozott. (Fotó: EPA/Mario Lopez)



Hasonlóképpen, azt sem tudják, egyes vulkánok miért alszanak egy évszázadig, vagy akár több tíz évszázadig, hogy aztán ismét felébredjenek. Vizsgálták már a földrengések aktivitását és a későbbi kitöréseket, de nem sok kapcsolatra leltek Klemetti szerint.

Közép-Amerika mostanában viszonylag aktív vulkanológiai szempontból, de a kutató szerint nincs kapcsolat az ébredések között a Cocos-lemez szubdukciója kivételével (mindegyik vulkán eme lemez mentén helyezkedik el). A guatemalai Fuego egész évben rendszeresen kitör, míg a nicaraguai Telica, az ország egyik legaktívabbja, szintén egy gyengébb kitörési időszakában jár.