Egy hüllőfosszília friss elemzése segít a kutatóknak megfejteni azt az evolúciós rejtélyt, hogyan is veszítették el a kígyók lábukat.
A 90 millió éves koponya fontos adatokat nyújt a kígyók kifejlődéséről. A fosszília és a modern hüllők CT-felvételeinek összehasonlítása azt sugallja, azt követően veszítették el lábukat, hogy őseik üregásásra és onnan folytatott vadászatra fejlődtek. Ez sok kígyóra ma is jellemző. Az eredmények ezáltal arról tanúskodnak, nem azért veszítették el lábukat, hogy boldoguljanak a tengerben, ahogy azt a korábbi kutatások tartották.
A Dinilysia patagonica – kétméteres hüllő, a mai kígyók közeli rokona – csontos belső füléről készült CT-felvételeket használták a kutatók a friss elemzéshez. Ezek a csontos csatornák és üregek – ahogy a modern üregásó kígyók fülében – szabályozták az őslény hallását és egyensúlyát.
Illusztráció - Szarvas csörgőkígyó (Fotó: Getty Images)
A kutatók 3D-s virtuális modelleket készítettek, hogy összehasonlíthassák a fosszíliák fülét a modern gyíkokéval és kígyókéval. Az aktív üregásók belső fülében egyedi struktúrát találtak, ami elősegítheti, hogy észleljék zsákmányukat és ragadozóikat. Ez a jellegzetesség nincs jelen a vízben vagy talajszinten élő modern kígyóknál.
Az eredmények segítenek a kutatóknak kitölteni a kígyók evolúciójában tátongó hiátusokat, és megerősítik, hogy a Dinilysia patagonica a valaha ismert legnagyobb üreglakó kígyó volt. Ezenkívül adatokat szolgáltatnak egy hipotetikus ősi fajról is, amelytől az összes modern kígyó származik, és valószínűleg üregásó volt.
A
Science Advances folyóiratban publikált tanulmányt a Királyi Társaság támogatta.