Két és fél órát gyalogolt az anyuka a lázas gyerekével

Van, amikor az életmentésen nem lehet gondolkodni, mert minden hirtelen, előkészület nélkül történik. Máskor gondos tervezés előzi meg a segítséget. Maszárovics Zsoltán, az egri Markhot Ferenc Kórház infektológus orvosa úgy döntött, egy éven keresztül Afrikában fog gyógyítani. Fogalma sem volt, milyen körülmények között és pontosan hogyan kell majd helytállnia.

- Orvosként és keresztény hívőként egy missziós konferencián vettem részt 2011-ben, akkor jöttem rá, mekkora szükség van a világ egy bizonyos részén arra, hogy ott legyünk és segítsünk - emlékezett vissza Maszárovics Zsoltán a Kossuth rádió Szombat délelőtt című műsorában.

Illusztráció. (MTI-fotó: Rosta Tibor)



Zambiában között ki

Az orvos végül Zambiában vállalt munkát családjával kiutazva. Mint mondta, Zambia igazi multikulturális ország, hisz 72 nyelvtörzset különböztetnek meg. - Az egy év alatt három kórházban dolgoztam, nemzetközi csapatokban, a helybeliekkel közösen. Csodálatos tapasztalat volt, részben hívőként, hogy mennyi keresztény misszionárius segít ezeken a területeken - mondta el.



A patakra járnak vízért, áram is csak néhol van

Zambiában kevés az orvos, a százezer emberre eső doktorok száma huszada a magyarországinak, ezért alapvetően nem válnak szét az orvosi szakterületek, mindennel foglalkoznia kellett. A trópusi betegségek miatt persze az orvos munkájának jelentős részét az infektológia tette ki, a sok HIV-pozitív beteg okán pedig immunológiai végzettségének is hasznát vette - mesélte.

Két és fél órát gyalogolt a lázas gyermekével

Tapasztalta, hogy a távoli vidékek igen szegények. Nincs víz a falvakban, a patakra járnak érte. Csak szűk területeken van áramellátás, tüzet kell gyújtani. Gyakori a megbetegedés, olyan betegségekben, amelyek itthon már nem is léteznek, ráadásul szűkösebb a felszerelésekhez és az orvosi eljárásokhoz való hozzáférés is - idézte fel. Egy anyuka például a lázas gyerekével 2,5 órát gyalogolt, hogy eljusson a kórházba, egy hétgyermekes anyukát pedig már nem lehetett meggyógyítani. Tombolt a malária, apró gyerekek is belehaltak - mondta.

- Korábban is tudtuk, hogy Afrikához képest óriási luxusban élünk, de ez a misszió után tovább erősödött. Láttuk azt is, hogy az emberek a nehéz életkörülmények ellenére mennyi örömmel vannak tele. A gyerekek számítógép, elektronikai eszközök, csokoládé és cukorka nélkül éltek, és olyan labdával fociztak, amelyet nejlonzacskókból gyúrtak és ragasztottak össze. Mégis önfeledten tudtak játszani - fogalmazta meg az orvos.
Hallgassa meg!