A 20. században nem volt lehetetlen a nemzeti gondolat és a baloldali politika összekapcsolódása - jelentette ki Kövér László

Kövér László házelnök pénteken felavatta Kéthly Anna szociáldemokrata képviselő szobrát a fővárosi Kossuth tér mellett található Olimpia parkban.

Az Országgyűlés fideszes elnöke avatóbeszédében úgy jellemezte Kéthly Annát, mint aki lelkében magyar, eszméiben szocialista, értékeiben demokrata, azaz magyar szociáldemokrata volt.  A házelnök szerint a politikus szobra bronzba öntött bizonyossága annak, hogy a 20. században nem volt lehetetlen a nemzeti gondolat és a baloldali politika összekapcsolódása.



Napjainkra azonban az európai és a magyar baloldal igazságteremtő ereje is halott - fogalmazott Kövér László, majd hangsúlyozta, a jelen viharos változásai a demokratikus keretek stabilitása szempontjából is komoly kihívásokat jelentenek, a nemzeti lét feltételeinek biztosításához pedig új politikai szintézisre van szükség.



"Az erről való gondolkodásban pedig számításba kell vennünk a magyar szociáldemokrácia legjobb hagyományait, benne Kéthly Anna örökségét is" - fogalmazott.

Kövér László kifejtette, Kéthly Anna sorsa a század első felében a nehéz politikai ellenzéki szerep, míg a második felében öntudatos magyarsága miatti börtön, kirekesztés és száműzetés volt.  A szociáldemokrata politikus pályának tartóoszlopai eközben a nemzeti felelősségtudat, a politikai következetesség és az emberi áldozatkészség voltak - tette hozzá.

A házelnök felidézte, Kéthly Anna a boldog békeidőknek nevezett korszak nélkülözéstől és kilátástalanságtól terhes magyar társadalmi valóságába nőtt bele. Több mint nyolcszáz érdemi parlamenti felszólalása hiteles látleletét adja a korszak megoldatlan társadalmi gondjainak - folytatta, példaként említve a munkanélküliséget, a rokkantak és árvák helyzetét, a lakásgondokat, a sokgyermekes családok, valamint a bérből és fizetésből élők helyzetét.

Kövér László kitért arra is, hogy a szociáldemokrata politikus vértelen revízió útján kívánta orvosolni a trianoni ország- és nemzetcsonkítást, továbbá bízott a polgári demokratikus keretek között megvalósuló újrakezdésben.

"A Kéthly Anna által évtizedeken keresztül éltetett magyar igazságvágy él ugyan, de a manipuláció 1990 után negyedszer, immár véglegesnek tűnő módon roppantotta meg a magyar szociáldemokráciát" - mondta a parlament kormánypárti elnöke, aki szerint a múltban a kommunizmus tette tönkre a baloldalt, napjainkban pedig a "szabadság jelszavával visszaélő és a szabadság ellen forduló liberalizmus" teszi ugyanezt.

Kiemelte, az európai szociáldemokrácia az elmúlt ötven évben nemcsak hagyományos politikai bázisát, a munkásosztályt veszítette el, de egyre inkább vízióját, és vele együtt erkölcsi iránytűjét is, a nemzetköziségtől induló magyar baloldal pedig így "elérkezett nemcsak a nemzetellenességhez, hanem minden hagyományos közösség tagadásához is".

A szociáldemokrácia dicsőséges hagyományait megöröklő európai szocialisták és az "azt csak elrabló magyar posztkommunisták ugyanis, a szintén talajt vesztett liberálisokkal és a baloldal mindig zavaros fejű és hátterű ultráival összefogva" lelkesen vetik bele magukat a nagytőke oldalán az európai civilizáció minden összetartó abroncsának széttörésébe - mondta Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke szerint a baloldal ezzel az emberek közötti nemzeti és társadalmi szolidaritás felszámolására törekszik. Márpedig egyéni nemzeti érzés nélkül nem létezik a közösségi szolidaritás képessége, közösségi szolidaritás nélkül pedig nincs, nem létezhet semmiféle európai szolidaritás, csak gazdasági, társadalmi és erkölcsi szétesés - fejtette ki.

Kövér László azt mondta, a második világháború utáni rövid pillanatban a történelem csak felvillantotta egy hagyományaira és erős közösségeire támaszkodó, mégis megújulásra képes Magyarország lehetőségét, de nem engedte kibontakozni azt.

Nem jöhetett létre az Isten, haza, család értékhármasát valló konzervatív és a társadalmi emancipációt zászlajára tűző baloldali politika, egymást kiegyensúlyozó együttműködése - folytatta a házelnök, aki szerint ugyanez "egy nemzetéhez elkötelezett baloldali erő hiányában" nem jöhetett létre a rendszerváltozást követő negyedszázadban sem.

Az avatáson köszöntőt mondott Horváth János, a parlament korábbi fideszes korelnöke, Kéthly Anna egykori képviselőtársa is, aki örömének adott hangot, amiért a szociáldemokrata politikus szobra az Országgyűlés és a Képviselői Irodaház közötti térre került, így ugyanis a parlamenti képviselők naponta láthatják a parlamentarizmust és a demokráciát is szimbolizáló alkotást.

Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület kormánypárti polgármestere köszöntőjében arra emlékeztetet, hogy a rendszerváltás előtti politika igyekezett elhallgattatni a szociáldemokrácia nagyasszonyát, aki "okos, szókimondó, félelmet nem ismerő asszony volt".

Loppert Csaba, a Kéthly Anna Kulturális Egyesület elnöke rövid beszédében azt mondta, Kéthly Anna egész életében azok szabadságáért harcolt, akiket erőszak és elnyomás fenyegetett.

Kéthly Anna mintegy két méter magas bronz szobrát Nagy Benedek szobrász készítette. A Markó utca és a Széchenyi rakpart sarkán álló szobor leleplezését követően Kövér László mellett Szentgyörgyvölgyi Péter és Loppert Csaba, továbbá Szél Bernadett, az LMP társelnöke is koszorút helyezett el az alkotás előtt, ahol Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke főhajtással emlékezett.