Elnyelheti a tenger Miamit és New Orleanst

Bárhogyan harcoljanak is az éghajlatváltozás ellen, Miamit, News Orleanst és több más amerikai várost el fogja nyelni az óceán egy tanulmány szerint. New York is veszélyben van.

"Számos városunk jövője a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó döntésüntől függ, de számításaink szerint úgy tűnik, hogy némelyek számára már túl késő" - magyarázta Ben Strauss, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány fő szerzője.

"Nehéz elképzelni, hogyan tudnánk hosszabb távon megvédeni a floridai Miamit" - mondta Ben Strauss, a Climate Central amerikai civil szervezet tengerek szintjével foglalkozó részlegének alelnöke.

A kutatók szerint a délkeleti szövetségi államban, Floridában található a víz által veszélyeztetett legtöbb amerikai nagyváros. A tudósok a veszélyeztetett amerikai térségekre összpontosítottak, ahol jelenleg legalább 20 millió ember él, 40 százalékuk Floridában. Ben Strauss szerint a mészköves talajra épült Miamit a tenger vízszintjének emelkedésétől a gátak nem tudnák megvédeni.



A tanulmány szerint Florida után Kalifornia, Louisiana és New York állam forog a legnagyobb veszélyben. A zenéjéről és konyhaművészetéről ismert New Orleans máris süllyedőben van. Sokkal rosszabbak a kilátásai, mint Miamié - vélte Strauss.

A kutató szerint 4,9-9,9 méterrel emelkedik a tengerek szintje, ha 2100-ig semmi előrelépés sem történik a fosszilis energiahordozók fogyasztásának csökkentése ügyéében. A vízszintnövekedés várható időpontját Strauss nem tudta előre jelezni.

New York városa szintén veszélyben van, a legrosszabb forgatókönyvek szerint a megaváros 2085 után már nem lesz lakható - vélik a kutatók.

A Climate Central honlapján elhelyezett kalkulátor segítségével nyomon követhető az általános felmelegedésnek az amerikai parti városokra gyakorolt hatása. A hónap végére várhatóan elkészül a világ városainak kalkulátora is.

Egy határozott döntéssel azonban, amellyel 2050-re az 1950-hez közeli szintre lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, változtatni lehetne a dolgokon. A tanulmány szerzői kétfajta forgatókönyvet vázoltak fel. Az egyik szerint a szén-dioxid-kibocsátás nem változik, és továbbra is hozzájárul az Antarktisz gleccsereinek olvadásához (a folyamat egyes tudósok szerint máris visszafordíthatatlan). A másik szerint radikális fordulat következne be, amelynek nyomán a világ 2020-ban érné el a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát.

Ez utóbbi forgatókönyv radikálisabb annál, amelyet a tervek szerint az EU ismertet a novemberi-decemberi párizsi klímakonferencián: 50 százalékos csökkentést irányoz elő 2050-re az 1990-es szinthez képest, valamint a "szénsemlegesség" bevezetését 2100-ig.