Egy etiópiai barlangban fellelt, 4500 éves eltemetett férfi koponyájából kivont DNS új megvilágításba helyezi a modern afrikaiak származását, valamint feltár egy nagyobb, Közel-Keletről kiinduló migrációt is a kontinensre.
A Mota nevet kapott férfi az első ókori afrikai, akinek génállományát feltérképezték. Mostanáig a génszekvenálási kutatások elsősorban hűvösebb, szárazabb klímán előkerült maradványokra fókuszáltak, mert azok általában jobban megőrzik a DNS-t.
Az Etiópia délnyugati részén, a Gamo-fennsíkon, 1963 méteres magasságban lévő barlangot 2011-ben fedezték fel – magyarázza Andrea Manica, cambridge-i genetikus. Fellelték benne egy felnőtt férfi csontvázát. Úgy vélik, temetéskor a testet összekötözhették. A sírban kőeszközöket is találtak, és Mota a kutatók szerint vadászó-gyűjtögető kultúrában élt.
A DNS-t a sziklacsontból, a koponya egyik sűrű régiójából vonták ki, amely nagyon jó állapotban őrzi meg a genetikai anyagot az ókori mintákban. A kutatók szerint az ókori férfinak sötét bőre, barna szeme volt, és genetikailag adaptálódott a magashegyi élethez. Manica szerint Mota genetikailag nagyon hasonlít az etióp fennsíkok és Kelet-Afrika jelenlegi lakosaihoz.
A DNS-molekula modellje. (Fotó: AFP)
Nincs nyoma génállományában eurázsiai felmenőknek, ez lehetővé teszi, hogy a feltárt genomot felhasználják a modern afrikaiakban kimutatott eurázsiai genetikai komponens alaposabb vizsgálatára. A genom alapján már megállapították, hogy 3500-4000 éve nyugat-eurázsiaiak érkeztek Afrikába óriási hullámban.
Ez az ókori Közel-Keletről és a termékeny félholdként - nagyjából egybeesik a modern Irak, Törökország, Irán és Szíria területével - ismert régióból kiinduló migráció átformálta az afrikai kontinens genetikai összetételét.
Az ókori DNS-t összehasonlítva a modern afrikaiakéval a kutatók megállapították, hogy a mai lakosok génállományának mintegy 20 százaléka eurázsiai eredetű és eme farmerektől származik. Sőt még a teljesen afrikainak hitt populációk genomja is Afrika egyéb szegleteiben - Nyugat- és Dél-Afrikában - 5-6 százalékban visszavezethető eme nyugat-eurázsiai farmerekre.
Ezek az eurázsiaiak szoros rokoni kapcsolatban álltak azokkal az emberekkel, akik 8000 évvel ezelőtt bevezették a gazdálkodást Európába. Érkezésükkor már voltak gazdálkodók Északkelet-Afrikában (Afrika szarva), de a jövevények új terményeket és állatokat is magukkal hoztak.
A kutatásról a
Science folyóirat számolt be.
