Osztrák diák lehet a közösségi portál megvalósult rémálma: balul sülhet el, hogy a Facebook átadja az adatainkat az NSA-nak.
A Max Schrems osztrák joghallgató kontra Facebook perben az Európai Unió Bírósága a fiatalember javára ítélkezett október 6-án. Kiszámíthatatlan események sorozatát indíthatja el ez a per: az EU legfelsőbb bírói fóruma kimondta, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti adatvédelmi egyezmény érvénytelen, mert az nem védi megfelelően az európai internetes felhasználókat. A diák szerint a Facebook amerikai közösségi portál és ír leányvállalata átadja az európai felhasználók személyes adatait az NSA-nak, vagyis a Snowden-ügyben elhíresült amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek.
Max Schrems osztrák joghallgató az Európai Unió Bíróságának, a Curiának az ítélethirdetésén Luxembourgban (MTI/EPA/Julien Warnand)
Mikor a bécsi PhD hallgató eltöltött egy félévet a Santa Clara Universityn, a Szilícium-völgyben, még senki nem gondolta volna, hogy ez a fiatalember lehet a tengerentúli high-tech cégek legrosszabb rémálma.
Schrems „vadnyugatinak” minősítette, hogy az európai adatokat a sokkal lazább amerikai gyakorlat szerint kezelik, s fittyet hánynak adatvédelmi jogszabályainkra. Nem kevesebbről van szó, mint hogy a Facebook egyszerűen nem kér hozzájárulást a magánadataink „sokoldalú” felhasználásához, csuklás nélkül átadja a felhasználók adatait, képeit, videóit, közösségi tevékenységének információit az NSA-nak, az általunk törölt anyagokat valójában nem törli, folyamatosan elemzi a felhasználói szokásokat, keresőjét nyugodtan tekinthetjük kémszoftvernek is – lényegében ezért indított pert a joghallgató. Mikor kikérte a Facebooktól a saját adatait, megdöbbent, mert kiderült, hogy a róla gyűjtött anyag terjedelme 1222 oldalt tesz ki.
Aktivisták szerint nem csak Mark Zuckerberg cége, hanem számos más amerikai székhelyű internetes óriásvállalat, így például a Google és az Apple semmibe veszi tengerentúli székhelyének biztonságából az európai állampolgárok jogait. Számukra az adatkezelés hanyagságainak felszámolása távlatilag óriási bevételkieséseket jelenthet. Az Európai Bíróság ítélete lándzsát tör amellett, hogy a szabadság, így a személyes információk védelme alapvető emberi jog, amit védeni kell – függetlenül attól, hogy a hol élünk.
Bár ebben a perben Schrems győzött, de a Dávid kontra Góliát csatának nyilván messze nincs még vége.
