Visegrádi megállapodás született a külső határ védelméről

Takács Szabolcs: Románia továbbra is elutasítja a kvótarendszert

(21:40) Románia fenntartja a migránsok elosztására vonatkozó kötelező kvótarendszer elutasítására vonatkozó elvi álláspontját - közölte Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára csütörtökön az MTI-vel, miután Bukarestben találkozott Leonard Orbannal, Klaus Iohannis román elnök európai ügyekért felelős tanácsadójával.
A megbeszélést követően elmondta: sok olyan európai ügy van, amelyben a két ország érdekei nagyon hasonlóak. Hangsúlyozta: a beszélgetésen kiderült, a kötelező kvótát sem Románia, sem Magyarország nem tartja jónak, és mindkét fél kész hozzájárulni ahhoz, hogy jobban megvédjék az Európai Unió külső határát. "Románia és Magyarország is kész hozzájárulni az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítéséhez, ami garantálja a külső határ megvédését" - mondta az államtitkár.

Spiegel Online: a müncheni vezetés drasztikus lépéseket tehet a menekültáradat feltartóztatására 

(21:30) Németországban a bajor tartományi kormány drasztikus lépéseket mérlegel a szűnni nem akaró menekültáradat miatt, és előfordulhat, hogy pénteki ülésén a hatályos jogszabályokkal ellentétes lépéseket tesz a migrációs nyomás csökkentésére - írta csütörtökön a Spiegel Online hírportál.  A német hírportál Horst Seehofer bajor kormányfő környezetéből származó értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy a müncheni vezetés készen áll "nemkonvencionális" intézkedésekre, és önvédelemből szükség esetén átlép az érvényes törvényeken.

Külföldi embercsempész bűnszervezet tagjait ítélték el Lentiben 

(18:25) Többéves fegyházbüntetésre ítélte a Lenti Járásbíróság azt a hat pakisztáni, indiai és afgán embercsempészt, akik bűnszervezetben szállítottak Magyarországról Olaszországba illegális bevándorlókat - tájékoztatta az ítéletről a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivője csütörtökön az MTI-t.  Beznicza Árpád közölte: a vádlottak Olaszországban élő pakisztáni és afgán embercsempészek által irányított, jól szervezett, nemzetközi embercsempész bűnszervezet keretében követték el a bűncselekményt.  A társaság pakisztáni vezetői Olaszországban szerveztek be három, ott tartós letelepedési engedéllyel rendelkező, indiai állampolgárságú vádlottat, akik pénzért vállalták migránsok Magyarországról Olaszországba történő illegális szállítását. Az indiaiak irányítására a bűnszervezet vezetői az egyik pakisztáni vádlottat is elküldték Magyarországra.

Merkel bírálta a kelet-európaiakat 

(17:14) Angela Merkel német kancellár bírálta azokat a kelet-európai kormányokat, amelyek elutasítják menekültek befogadását: azzal vádolta őket, hogy engedményeket tesznek az előítéleteknek, és nem ismerik saját történelmüket - jelentette a Reuters brit hírügynökség csütörtökön, a Politico című brüsszeli honlapra hivatkozva.

Eszerint Merkel az Európai Néppárt egy zárt ajtók mögött lezajlott előző napi megbeszélésén szembement azzal a "válasszal", amelyet ezek a kormányok adtak az európai menekültváltságra, de nem nevezte meg Magyarország, Csehország, Szlovákia és egyes balti államok vezetőit.

Szijjártó: visegrádi megállapodás született a külső határ védelméről 

(17:03) Megállapodás született a visegrádi országok között arról, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország is részt vesz Magyarország déli határán az Európai Unió és a schengeni övezet külső határának ellenőrzésében - közölte magyar újságírókkal csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban.

Mintegy tízezer menekült érkezett Macedóniába az utóbbi 24 órában 

(16:21) Újabb jelentős menekülthullám érte el Macedóniát: az utóbbi 24 órában mintegy 10 ezer ember lépte át illegálisan az ország Görögország felőli határát. Az AFP francia hírügynökség megjegyezte, ez még nem számít rekordnak, szeptember elején volt olyan nap, hogy egy nap alatt 12 ezer migráns érkezett a nyugat-balkáni országba.

"Ez a hatalmas menekültáradat a következő napokban is folytatódni fog" - hangsúlyozta Ivo Kotevski macedón belügyi szóvivő. Az illetékes hozzátette, hogy a helyzet kezelésére minden elérhető rendőri egységet mozgósítottak.

Több pénzt ítélt meg az EU a migrációs válság kezelésére

(15:26) Elfogadta csütörtökön az európai uniós tagországok belügyminisztereinek tanácsa azt a költségvetési módosító javaslatot, amelynek révén az unió idén mintegy 400 millió euróval több kötelezettséget vállalhat a migrációs válság kezelése érdekében.

A pénz többségét, 300 millió eurót azoknak az unión kívüli országoknak a támogatására fordítja majd az EU, amelyek a szíriai menekültek többségét befogadták. Százmillió euróval az a keret bővül, amelyből Brüsszel a tagállamoknak nyújthat rendkívüli segítséget a válságkezeléshez.

Fidesz-CSU-találkozó: meg kell védeni a schengeni határokat!

(13:52) Meg kell védeni Európa külső határait azoktól, akik illegálisan próbálják átlépni azt, és be kell tartani az unió előírásait - értett egyet Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési frakcióvezető-helyettese, valamint Tobias Zech, a bajor konzervatív CSU parlamenti képviselője, az Európa Tanács tagja budapesti tanácskozásán. A tárgyalás eredményeiről a két politikus sajtótájékoztatón számolt be.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarországnak is szolidárisnak kell lennie Bajorországgal, ahová naponta tízezer szám érkeznek bevándorlók. Tobias Zech közös fellépést tartott fontosnak a migráció kezelésében, és köszönetet mondott Magyarországnak, amiért kellő időben megtette a megfelelő lépéseket a schengeni határ védelmére.

EU- és NATO-tagállamok katonái is segíthetik a magyar határok védelmét

(13:07) Megjelent a Magyar Közlöny legfrissebb számában az a kormányhatározat, amely lehetővé teszi a részvételt a szövetséges államok fegyveres alakulatainak a déli határ védelmében.

A határozat értelmében a kormány engedélyezi szövetséges külföldi erők magyarországi szerepvállalását - közös gyakorlatozás, támogató tevékenység - a tömeges bevándorlás miatt kialakult helyzet megoldásában.

A francia kormány megvonná a tartózkodási engedélyt a nem megfelelően viselkedő menekültektől 

(12:36) A francia kormány "nagyon szigorú intézkedéseket" tervez azon menekültekkel szemben, akiknek a magatartása nem felel meg Franciaország elveinek - közölte csütörtökön a francia belügyminisztérium.

"Nagyon szigorú intézkedéseket kezdeményeztem azon menekültstátusszal rendelkezőkkel szemben, akiknek viselkedése nem felel meg az elveinknek" - mondta Bernard Cazeneuve belügyminiszter a szenátusban, a külföldiek jogairól szóló törvényjavaslat vitájában.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a terrorveszély miatti közbiztonsági helyzetben a menekültek befogadásával párhuzamosan a francia köztársasági elvek betartására is emlékeztetni kell az országban élő külföldieket.

Magyarország az uniós jog alapján támadhatja meg a kvótákról szóló tanácsi döntést

(12:30) Az Alapjogokért Központ szerint Magyarország éppen az uniós jog alapján támadhatja meg a kvótákról szóló tanácsi döntést az Európai Unió Bírósága előtt. A megsemmisítési kereset előterjesztésére két hónap áll rendelkezésre.

A központ Facebook-oldalán csütörtökön közzétett elemzésében kiemelte: a döntés megsemmisítésére irányuló indítványt nemcsak a kormány, de az Országgyűlés, vagy bármelyik magyar állampolgár benyújthatja.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint a megsemmisítés iránti keresetet - az unió szervei mellett - elsősorban a tagállamok terjeszthetik elő abban az esetben, ha megítélésük szerint valamely jogi aktus ellentétes az uniós szerződésekkel vagy alapjogokkal - mutattak rá.

Elítélték a rendőrt megrúgó migránst

(11:56) Jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte és két évre kiutasította Magyarország területéről a bíróság azt a szír állampolgárságú migráns férfit, aki mellkason rúgott egy intézkedő rendőrt Szombathelyen.

A férfit hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt állította gyorsított eljárással a bíróság elé a Szombathelyi Nyomozó Ügyészség, az illetékes járásbíróság pedig a váddal egyezően ítélte meg tényeket.

A vád szerint a férfi 2015. október 6-án érkezett Szombathelyre a migránsokat szállító vonattal, amelyről több társával együtt leszállt, és futni kezdett. A rendőrök szolgálati gépkocsijukkal utolérték, visszavitték a rendező-pályaudvarra, ahol a várakozó vonatszerelvényhez kísérték.

A vádlott fellépett a vonat lépcsőjére, hirtelen megfordult és mellkason rúgta a vele szemben álló rendőrt. A Szombathelyi Nyomozó Ügyészség őrizetbe vette, és másnap már bíróság elé is állította a férfit.



Bírál az Amnesty International

(10:48) A menekültválság ügyében alkalmazott magyar politikát bírálja, egyben intézkedési ajánlásokat is megfogalmaz Londonban ismertetett átfogó tanulmányában az Amnesty International.

A szervezet az Európai Bizottságnak azt javasolja, hogy minden lehetséges eszközzel, akár kötelezettségszegési eljárással is érje el Magyarországnál az EU-jogszabályok maradéktalan betartását. A szervezet javasolja a hetedik cikkelyben foglalt "megelőző mechanizmus aktiválását" is, valamint azt, hogy az EU-társállamok ne küldjenek vissza menedékkérőket Magyarországra, tekintettel a magyar befogadási körülmények és a menedékjogi eljárások hiányosságaira.

London a kiutasítás gyorsítását sürgeti 

(10:43) Nagy-Britannia sürgeti az Európai Uniót, hogy gyorsítson azoknak a bevándorlóknak a kiutasításán, akik nem jogosultak menekültstátusra.

"Az EU-nak vissza kellene küldenie a gazdasági migránsokat származási országaikba. Épp ezért kell lesújtanunk azokra, akik visszaélnek menekültminősítési rendszerünkkel" - mondta Theresa May brit belügyminiszter Luxembourgban az uniós tagállamok belügyminisztereinek tanácskozása előtt.

Az EU-nak vannak ugyan szabályai azok kitoloncolására, akik nem felelnek meg sem a menekültstátus kritériumainak, sem pedig azoknak a feltételeknek, melyek szerint letelepedési engedélyt kaphatnak a közösség területén, ám az ilyen bevándorlóknak még a 40 százalékát sem menesztik haza.

Vádat emelt a győri ügyészség egy migránsokat kirabló férfi ellen

(10:22) Vádat emelt a Győri Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki idén nyáron ismeretlen társával együtt kirabolt négy afgán migránst - tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron megyei főügyész az MTI-t.

Takács Péter közölte: a negyvenéves férfi és társa több mint négyszázezer forintot zsákmányolt. A vádlott a győri vasútállomáson ajánlotta fel négy afgán állampolgárnak, hogy elszállítja őket a vámosszabadi befogadóállomásra. Társával együtt a migránsokat egy a megyeszékhelyhez közeli erdős területre vitték.

Az ismeretlen elkövető az egyik migránst az autóhoz nyomta, fejéhez húsvágó bárdot szorított, míg a vádlott egy gázspray-nek látszó tárgyat a kezében tartva kényszerítette a sértetteket értékeik átadására. Miután az elkövetők távoztak, a migránsok gyalog mentek vissza Győrbe, hogy feljelentést tegyenek.

A férfi jelenleg előzetes letartóztatásban van, ellene többrendbeli, felfegyverkezve elkövetett rablás miatt emeltek vádat.

Tűz ütött ki egy németországi menekültszálláson, többen megsérültek

(09:56) Tűz ütött ki reggel a németországi Ingolstadtban egy menedékkérőket befogadó állomáson, legkevesebb négyen füstmérgezést szenvedtek.

A tűz valószínűleg az épület egy földszinti szobájában keletkezett, és átterjedt más helyiségekre. Az épületet kiürítették. A tűzoltók a homlokzat megbontásával fértek hozzá a tűzfészekhez, a lángokat eloltották.

Egyelőre nem tudni, hogy miért gyulladt ki az épület, és a sérültek pontos száma sem ismert. A füstmérgezést szenvedett embereket kórházba szállították.

A bajorországi Ingolstadtban működő befogadóállomáson nagyjából 100 menedékkérő lakott. Nekik most új szállást keresnek - jelentette a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság.



Több mint 86 ezer menedékügyi eljárást szüntettek meg

(09:32) A menedékjogi kérelmezők zöme még a döntés előtt elhagyja az ország területét - mondta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) általános főigazgató-helyettese az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában, hozzátéve: emiatt több mint 86 ezer ügyben megszüntette az eljárást a menekültügyi hatóság.

Kiss Attila elmondta: érdemi döntés mintegy 2800 ügyben született. Ezek közül 2400 esetben elutasították a menedékjogi kérelmet, és mindössze 400-ban hozott valamilyen nemzetközi védelemmel kapcsolatos döntést a hatóság.

A BÁH főigazgató-helyettese kitért arra is, hogy 559-en vannak befogadó intézményekben. A határzárral kapcsolatos bűncselekmény elkövetése miatt szerdán egy embert helyeztek idegenrendészeti őrizetbe a hatóságok - tette hozzá.

Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője elmondta: év eleje óta már több mint 330 ezer illegális bevándorló érkezett az országba. Szerdán a magyar-szerb határszakaszon 74, a magyar-horvát határszakaszon 6022 ember ellen intézkedtek a rendőrök illegális határátlépés miatt.



 

Németh Zsolt: a katonai fellépésnek koordinált keretek között kell lennie

(09:16) Az illegális migráció megfékezését célzó "kemény katonai megoldás" mellett nélkülözhetetlen a nemzetközi szintű politikai együttműködés - hangsúlyozta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.
Németh Zsolt azt mondta: naponta 5-6 ezer bevándorló érkezik Magyarországra, és Európának éves szinten egymillió bevándorlóval kell számolnia.

Ennek nyomán Európának el kell gondolkodnia azon, hogy a probléma gyökerét kellene kezelni. Amíg Szíriában, Irakban, Líbiában nem sikerül megszüntetni a konfliktust, stabilizálni a helyzetet, addig nem állítható le a menekültáradat - emelte ki a fideszes politikus.

A külügyi bizottság elnöke fontosnak nevezte, hogy Szíriában - az elmúlt évek tehetetlensége után - az oroszok végre elindítottak valamit. Ugyanakkor Németh Zsolt aggasztónak nevezte, hogy Oroszország megfelelő koordináció nélkül avatkozik be.

Németh Zsolt szerint a "kemény katonai megoldás" mellett el kell indulnia a "politikai kibontakozás" folyamatának is. Ehhez a meghatározó nagyhatalmaknak, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyeztetnie kellene - mondta az országgyűlési képviselő, megjegyezve: az amerikai és az orosz elnök találkozója az ENSZ Közgyűlés alkalmával ebbe az irányba mutatott.



A kérdés, hogy sikerül-e megtalálni a közös pontokat - mondta Németh Zsolt, aki szerint lehet, hogy ehhez félre kell tenni az Aszad-kérdést.

Közölte: a szír elnök pozíciójával kapcsolatban mást mond az Egyesült Államok, és mást Oroszország.

A kompromisszum megtalálásában elképzelhető, hogy Európa egyfajta "közvetítő" szerepet vállaljon - vetette fel Németh Zsolt.



Három embercsempészt fogtak el Csongrád megyében

(08:39) Bolgár, török és pakisztáni embercsempészeket fogtak el a rendőrök Csongrád megyében.

Egy bolgár férfi szerdán éjszaka jelentkezett belépésre kisteherautójával a röszkei átkelőnél. Azt állította, járműve üres, de nem volt hajlandó kinyitni a rakteret. Az autót a pénzügyőrök segítségével röntgenkapuval vizsgálták meg, és kiderült abban négy iraki és egy szír állampolgár bújt el.

A járőrök csütörtökre virradóra a Mórahalmot Röszkével összekötő úton egy osztrák rendszámú taxira figyeltek föl. A török sofőr vezette autóba éppen hat szír határsértő pakolta be csomagjait. Beszállni azonban már nem volt lehetőségük, mert az egyenruhások elfogták őket.

A rendőrök hajnalban az 55-ös úton állítottak meg egy pakisztáni állampolgár vezette hétszemélyes autót. A járműben a sofőrön kívül tizenkét szír migráns utazott.

A rendőrség a sofőröket őrizetbe vette, ellenük büntetőeljárás indult, a migránsok ügyében idegenrendészeti eljárást kezdeményeztek.

Mikola: nem alakult ki az egységes uniós identitás

(08:31) Európa az illegális bevándorlás nyomán szembesült azzal, hogy az Európai Unió alapításakor célul tűzött egységes uniós identitás nem alakult ki - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

Mikola István az ENSZ-közgyűlést kísérő tanácskozásokról számolt be, amelyeken kiemelt téma volt a kultúrák közötti párbeszéd.
A KKM államtitkára az illegális bevándorlás kezelése kapcsán azt hangsúlyozta: ahol a "befogadó" kultúrája, identitása erős, ott könnyű párbeszédet folytatni a beérkező menekültekkel is. A különböző kultúrák között folyamatos párbeszédre van szükség - emelte ki Mikola István, aki szerint Európának az a baja, hogy kultúrája - amely a zsidó-keresztény kultúrára építkezett - meggyengült, Európa szekularizálódik, identitásválság van. Ezért "ezek a nagy mozgások" Európa számára nehezebben kezelhetők. "Elsősorban az iszlám, ami tömegével érkezik Európába" - mondta az államtitkár, de kiemelte: fenn kell tartani a lehetőséget, hogy párbeszéd legyen a kultúrák között.

Az államtitkár az ENSZ-tanácskozások fontos tapasztalataként emelte ki, hogy nemcsak a befogadó területek aggódnak, hanem azok az országok is, amelyeket elhagynak az emberek. Irak, Afganisztán Szíria úgy érzi, a tömeges kivándorlás miatt az ő nemzeti egységük, nemzeti identitásuk sérül, és ez területi veszélyeztetettséggel is jár. Mikola István ennek kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy Irak, Afganisztán és Szíria is visszavárja azokat az embereket, közösségeket, akik-amelyek a politikai, háborús helyzet miatt elhagyták országukat.

Tizenhat eljárást kezdeményeztek határzár tiltott átlépése miatt

(08:29) Tizenhat migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt szerdán.

A migránsok közül hatan-hatan Mórahalomnál és Ásotthalomnál, hárman Kelebiánál, míg egy határsértő ismeretlen helyen érkezett Magyarország területére. Tizenhárman a már mások által megrongált, felemelt vagy lenyomott határzáron keresztül, a többiek a kerítés alatt vagy azon átmászva lépték át illegálisan a határt.

A vádlottak közül - akik valamennyien elismerték a bűncselekmény elkövetését - tizenegy szíriai, három koszovói, kettő iraki állampolgárnak vallotta magát.

A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészég összesen 414 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt.



A szakértő szerint Európa egységesülési folyamatának része volt Merkel és Hollande felszólalása

(07:32) Európa egységesülési folyamata részének tekinti Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia köztársasági elnök szerdai közös felszólalását az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén Tamási Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Legutóbb 1989-ben, 26 évvel ezelőtt volt példa arra, hogy a francia elnök és a német kancellár együtt szólalt fel az Európai Parlamentben: akkor Francois Mitterrand és Helmut Kohl a berlini fal leomlásának apropóján látogatott egyszerre Strasbourgba. Szerdán a német és a francia vezető az Európai Unió helyzetét értékelő vitában szólalt fel.

A külügyi szakértő az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában azt mondta: várható volt hogy jellemzően általánosságokat fogalmaz meg a két politikus az illegális migrációról. Tamás Anna szerint Merkel és Hollande - történelmi jelentőségűnek nevezett - közös felszólalása azért is fontos, mert Európa egységesülési folyamatának közepette történt.

6103 illegális határátlépő a tegnapi nap mérlege

(07:30) Tegnap összesen 6103 migránst tartóztattak fel a rendőrök - olvasható a rendőrség honlapján.

A német belügyminiszter támogatja, hogy Törökországot biztonságos országnak nyilvánítsák

(05:36) A német belügyminiszter támogatja, hogy az Európai Unió menekültügyi szempontból biztonságos harmadik országként ismerje el Törökországot, illetve a többi uniós tagjelölt országot.

Thomas de Maiziere ezt a dpa német hírügynökséggel közölte, az uniós belügyminiszterek csütörtöki, a nyugat-balkáni migrációs útvonallal is foglalkozó tanácskozása előtt.



"Én személy szerint támogatom (Törökország biztonságosnak nyilvánítását). Úgy vélem, helyes, ha az EU-tagjelölteket biztonságos országnak tekintjük" - fogalmazott a német belügyminiszter.

A belügyminiszteri tanácskozáson a tervek szerint több nyugat-balkáni országot is biztonságosnak nyilvánítanak majd, hogy megkönnyítsék az innen érkező elutasított menedékkérők hazatoloncolását. Ugyanakkor Törökország biztonságossá nyilvánításával kapcsolatban kételyek merültek el, miután emberi jogi csoportok megkérdőjelezték, hogy a kurdokat és a politikai ellenzéket nem üldözik az országban. A biztonságossá nyilváníthatóság egyik feltétele ugyanis az emberi jogok betartása és a politikai üldöztetés megszüntetése.

Erre reagálva Thomas de Maziere úgy fogalmazott, "le kell szoknunk arról, hogy németként az összes kérdésben, a világ minden országával szemben akaratoskodva üljünk az emberi jogok erkölcsi piedesztálján. Ha akarunk valamit Törökországtól, az csak úgy megy, ha közeledünk egymáshoz".

Merkel kitart a menekültválság ügyében képviselt álláspontja mellett

(00:18) Angela Merkel német kancellár kitart az európai menekültválság ügyében képviselt álláspontja mellett, továbbra is úgy véli, hogy Németország megbirkózik a kihívással, és a válságot csak uniós összefogással, a görög-török és az olasz-líbiai uniós külső határ jobb védelmével és a kiváltó okok kezelésével lehet megoldani.



Angela Merkel a ZDF német országos közszolgálati televízióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy a menekültválság történelmi próbatétel, és az ország 25 évvel ezelőtti újraegyesítése óta a legnagyobb feladat Németország előtt. A munkához pedig csak optimizmussal és azzal a meggyőződéssel lehet hozzáfogni, hogy a feladatot meg lehet oldani.

"Sikerülni fog, erről nagyon mélyen meg vagyok győződve" - ismételte meg híressé vált kijelentését a menekültválság kezelésének kilátásairól. Hangsúlyozta, hogy kancellárként nem is mondhatott volna mást.

Angela Merkel a ZDF Anne Will című politikai vitaműsorában kifejtette, hogy a menedékkérők áradatát rövid távon és a német határon nem lehet feltartóztatni. A határok lezárása és a menedékkérők befogadásának tilalma nem megoldás, és nem is lehetne kivitelezni - mondta Angela Merkel a tevékenységét érő bírálatokkal, követelésekkel kapcsolatban.

Aláhúzta: nem tudja befolyásolni, hogy mennyi menedékkérő érkezik Németországba. "Én sem tudom, hogy holnap hányan jönnek" - jegyezte meg.

"Nem vagyok hajlandó részt venni egy olyan versenyben, hogy ki kezeli barátságtalanabbul a menekülteket" abban a reményben, hogy "akkor majd nem jönnek". "Németország barátságosan fogadja a menekülteket. Erre büszke vagyok" - jelentette ki a kancellár.

A legfontosabb feladat rendezetté tenni a folyamatot. A menedékkérőknek, menekülteknek pedig igazodniuk kell a németországi élet szabályaihoz és be kell tartaniuk a törvényeket. Ha a multikulturalizmus azt jelenti, hogy mindenki kedvére tehet bármit, figyelmen kívül hagyva a közösség szabályait, akkor a "multikulti egy élethazugság" - mondta Angela Merkel.

A védelemre nem szoruló menedékkérőknek távozniuk kell, a védelemre szoruló embereket pedig be kell fogadni - tette hozzá. Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, hogy a menedékkérők legnagyobb csoportját alkotó szír állampolgárok túlnyomó többsége nem akar hosszabb távon Németországban maradni, hanem szeretne visszatérni hazájába.

Elmondta, a menekülthullám nem Németország vagy a menedékkérőkkel készített szelfik miatt indult el, jóval összetettebb és földrajzilag távol érvényesülő tényezők indították el a hullámot. Ezekkel a valódi kiváltó okokkal kell foglalkozni, így javítani kell a Szíriából elmenekült, de a térségben maradt emberek helyzetét. Elsősorban Törökországgal kell szorosabbra fűzni az együttműködést, az országban élő - a helyi jogszabályok miatt menekültstátussal nem is rendelkező - szíriaiak életkörülményeinek javítása és a görög-török uniós külső határ jobb védelme céljából - fejtette ki a német kancellár.

Mindehhez még sokat kell dolgozni, mint ahogy az is további erőfeszítéseket igényel, hogy kialakuljon egy méltányos rendszer az Európai Unióban a menekültválság terheinek megosztására - tette hozzá Angela Merkel.

Még szerdán történt...

Mintegy 200 ezer migráns haladt át Ausztrián szeptemberben

Mintegy 200 ezer migráns és menekült haladt át Ausztrián szeptemberben, és további 10 ezren kértek menedékjogot az országban - közölte a bécsi belügyminisztérium.

Karl-Heinz Grundböck, a minisztérium szóvivője mindazonáltal azt is kiemelte, hogy lehetetlen megállapítani a menekültek és migránsok pontos számát, mivel köztük sokan olyan vonatszerelvényeken haladtak át Ausztrián, amelyek más országból indultak. Hangsúlyozta, hogy a 200 ezres szám ebből fakadóan becslés.

A szóvivő közölte: a hatóságok által létrehozott és felügyelt áthaladási pontokról, például a magyar határnál, a Hegyeshalom mellett lévő Miklóshalmáról (Nickelsdorf) pontos adataik vannak az osztrák hatóságoknak, minden áthaladó migránst és menekültet azonban nem tudtak regisztrálni.

Az elmúlt egy hónapban kétezren nyújtottak be menekültkérelmet Bécsben, az osztrák fővároson átutazók három százaléka. Jelenleg 12 ezer menekültkérelmi eljárás zajlik Bécsben.

Ausztriában 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelem érkezett be az osztrák hatóságokhoz, 2015 januárjától augusztusig viszont több mint 46 ezer menekültkérelmet nyújtottak be. Az illetékesek jelenleg napi 300-450 új beadvánnyal számolnak.

A német elnök a humanitárius kihívásra hívta fel a figyelmet Washingtonban

Joachim Gauck német államfő Washingtonban reményét fejezte ki, hogy nemcsak Európa, hanem az Egyesült Államok is elismeri, "jelentős humanitárius kihívást" jelent a migrációs válság kezelése, és hogy nemcsak az országukból elmenekültek számára, de a probléma kiváltó okaira is sikerül megoldást találni.

Gauck akkor beszélt erről, amikor a Fehér Házban fogadta őt Barack Obama amerikai elnök . A német államfő rámutatott, hogy a szíriai válságra még nem sikerült megfelelő választ találni, és hogy Németország nehéz helyzetbe került a nagyszámú menekült beáramlása miatt.

A tegnapi eseményekről bővebben itt olvashat.