Simicskó István szerint 1848-49 a magyar nemzet öntudatra ébredését jelentette

1848-49 a magyar nemzet öntudatra ébredésének felejthetetlen időszaka volt - mondta a honvédelmi miniszter kedden, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten.

Simicskó István a Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen kiemelte: a közös emlékezet nemzeti érzésünk egyik legfőbb forrása, amely összetartozásunk kifejeződése is.

Az aradi vértanúk példát adtak arra, hogy felelősséget kell vállalnunk a kimondott szóért, egymásért, szeretteinkért, a nemzetért. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a magyar nemzet megérezte, hogy összetartozunk - mondta, hozzátéve: ez az összetartozás segíthet legyőzni az előttünk álló kihívásokat is.

Simicskó István közölte: lehetünk "liberálisok, szocialisták, kereszténydemokraták, bármilyen nézetünk lehet a világról", tisztelnünk kell szüleinket, őseinket és mindazt, amit létrehoztak. Fontos, hogy ne tévesszük szem elől: szeressük, szolgáljuk és védelmezzük hazánkat - emelte ki a kereszténydemokrata politikus.

A miniszter szerint az aradi vértanúk hitvallása bátorság, lelkiismeretes, felelősségteljes kiállás és a legmagasabb szintű hazaszeretet volt, emellett pedig felismerték a bajokat, döntöttek és cselekedtek is.

Vannak olyanok, akik életük feláldozásával teszik a dolgukat - mondta, hozzátéve: ilyenek voltak az aradi vértanúk, gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnök és valamennyi hős katona, aki 1848-49-ben a magyar nemzetért harcolt.

Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök (b) és Simicskó István honvédelmi miniszter mécsest gyújt a Batthyány-örökmécsesnél tartott megemlékezésen. MTI Fotó: Máthé Zoltán



A forradalom és szabadságharc vértanúinak emlékére a Fiumei úti sírkertben elhelyezte az emlékezés koszorúját Áder János államfő képviseletében Szabó György, a Köztársasági Elnöki Hivatal gazdasági igazgatója, a kormány nevében Simicskó István honvédelmi miniszter, a Honvéd Vezérkar nevében Benkő Tibor vezérkari főnök, az Országgyűlés nevében Gulyás Gergely alelnök, Göncz Árpád, Magyarország volt köztársasági elnöke képviseletében pedig Gulyás András titkárságvezető.

Koszorút helyezett el Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese, Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, továbbá a budapesti katonai attasék testülete, több a honvédelem ügyét támogató civil szervezet, valamint a fővárosi és a józsefvárosi önkormányzat képviselői.

A megemlékezés után délben rendhagyó történelemóra kezdődött a Fiumei úti sírkertben. A Batthyány-örökmécsesnél délután 4 óráig katonai díszőrség mellett bárki gyertyát gyújthat az aradi vértanúk emlékére.

A központi programok este 6 órakor a Ludovika-kápolnában folytatódnak, ahol emlékmisét mutat be Bíró László tábori püspök, beszédet mond Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. Október 11-éig pedig bárki megtekintheti a Március 15. téren Hátrahagyottak emlékezete címmel hétfőn megnyílt kiállítást, amely az aradi vértanúk hozzátartozóinak állít emléket.
Mindemellett számos más megemlékezést és konferenciát tartanak a nemzeti gyásznapon.