Madártenyésztésre utalhat egy egyiptomi állatmúmia

A felhizlalt, mumifikált vörös vércséről készült háromdimenziós felvételek bizonyítják, hogy az ókori egyiptomiak ragadozó madarakat is felajánlottak áldozatként isteneiknek.

A Journal of Archaeological Science folyóiratban megjelent tanulmányban a digitális CT-felvételek feltárják, hogy a vércsét megtömték utolsó vacsorájával – egy egérrel -, ami arra utal, fogságban tartották. Ez az első bizonyíték, amely ragadozó madarak isteneknek szánt áldozatként való tömeges tenyésztésére utal.

Az állatmúmiák gyakoriak az ókori Egyiptomban, vallásos szertartásokon, gyakran áldozati ajándékként szerepeltek. Több millió mumifikált állat maradványait találták már meg, legtöbbjük kora a Kr. e. 600–Kr. u. 250 közötti tartományra tekint vissza. Az ókori egyiptomiak sokféle istenben hittek, és különféle állatokat hoztak velük kapcsolatba: a vércsékhez hasonló ragadozókat a napistennel, Rével állították párhuzamba.

Az ókori Egyiptomban a fogadalmi ajándékként felhasznált madarakat kibelezték és kiszárították, majd olvasztott gyantába mártották és bepólyálták. Néha azonban zsigereiket nem távolították el, ezáltal a kutatók bepillanthattak egy madár életébe. A virtuális boncolást egy Cape Town-i múzeumban tartott múmián végezték el. CT-felvételeket készítettek róla, majd megalkották háromdimenziós képét. Morfológiája, végtagja mérete és csőrének formája alapján azonosították vörös vércseként (Falco tinnunculus).

Vörös vércse prédára vár egy Spiesheim közelében fekvő szőlőskertben 2007. január 25-én. A gyors röptű madár nagy távolságból is észleli a zsákmányul szolgáló egereket és más kisebb állatokat, és egyetlen pillanat alatt ejti el őket erős karmaival. (MTI/EPA/Kegler Salome)

Illusztráció - Vörös vércse prédára vár egy Spiesheim közelében fekvő szőlőskertben. (MTI/EPA/Kegler Salome)



Mivel a mumifikáció előtt nem zsigerelték ki, a kutatók szemrevételezhették emésztőrendszerét, hogy felderítsék, mit evett utoljára. Egy fiatal házi egér (Mus musculus) farkát lelték fel, amitől a jelek szerint megfulladt. A zúza és a gyomor részletesebb vizsgálata során további egérmaradványokat - többek között 27 fogat - is találtak, ami arra utal, hogy a vércse aznap egynél több rágcsálót fogyasztott el. Fellelték egy veréb testrészeit is.

Salima Ikram, a vizsgálat vezetője kifejtette, mikor kiderült, mennyi mindent fogyasztott aznap a madár és hogyan fulladt meg, hirtelen értelmet nyert, az ókori egyiptomiak miként tudtak annyi ragadozó madarat mumifikálni: feltehetőleg aktív tenyésztés révén. Az eredmények szerintük ókori állattenyésztésre és talán solymászat gyakorlatára is utalhatnak.

Az új információk lehetőséget nyújtanak rá, hogy a ragadozó madarak DNS-ének elemzésével és nemének meghatározásával a különféle tenyészcsoportokat megkülönböztessék egymástól. Ezáltal mélyebben betekinthetnek a ragadozó madaraknak az ókori Egyiptomban betöltött szerepébe, és magyarázatot találhatnak rá, milyennek látták akkoriban az egyiptomiak a természetet és benne elfoglalt helyüket.