Keddtől hatályos a közétkeztetési rendelet

Hároméves átmeneti idő után szeptember 1-jétől kötelező lesz alkalmazni a közétkeztetési rendeletet, amely részletesen szabályozza a bölcsődékben, óvodákban, iskolai menzákon, kórházakban adható ételek összetételét és elkészítésének szabályait.

A rendelet értelmében tilos egyebek mellett a szénsavas vagy cukrozott üdítő, valamint a magas zsírtartalmú húskészítmény felhasználása. Rögzítették azt is, hogy a közétkeztetésben nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót, és előírták, hogy fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.

A debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ebédlője. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ebédlője. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt



A jogszabály rögzíti az étrendtervezés szabályait is, például azt, hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell.

A felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak szerint az italként kínált tejhez nem adható cukor, és a tea is csak meghatározott mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. A szükséges folyadék az étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz lehet.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) az MTI-vel közölte, a rendelet kidolgozásának célja az volt, hogy mindenki a szükségleteinek és az egészséges táplálkozás irányelveinek megfelelő ételt kapjon a közétkeztetésben.

Kiemelték, hogy a rendelet kötelező alkalmazásával együtt az ellenőrzések, mintavételezések is megkezdődnek az ősszel. A vizsgálatokat a járási hivatalok végzik népegészségügyi hatáskörükben eljárva. A tisztiorvosok, közegészségügyi felügyelők célja elsősorban nem a büntetés lesz, hanem az, hogy segítsék az előírások gyakorlati megvalósításában a konyhákat. Azonban ha visszatérő szabálytalansággal találkoznak, megteszik a szükséges intézkedéseket.

Az ÁNTSZ emlékeztetett arra, hogy több tekintetben is javult az iskolai közétkeztetés minősége az elmúlt években. Megjelentek a teljes kiőrlésű pékáruk, új nyersanyagokat is használnak a főzés során, és többször kerül friss zöldség, gyümölcs az asztalra. Egy korábbi, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által 2014-ben közzétett felmérés azonban azt is megállapította, hogy tejből és tejtermékből a szükségesnél kevesebbet kaptak a gyerekek, az ételek sótartalma pedig jelentősen meghaladta az ajánlott értéket.



A táplálkozás-egészségügyi rendelettel ezen a helyzeten is javítani lehet majd, hiszen olyan, népegészségügyi szempontból jelentős megbetegedéseket lehet ezzel visszaszorítani, mint az elhízás, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek - írták.

Az átalakuló közétkeztetésről az ÁNTSZ tájékoztató kiadványokat fog eljuttatni a tanév kezdetén 700 ezer tanuló családjához a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a kormányhivatalok segítségével.

Novák Katalin: egészségesebb ebédet kapnak a gyerekek szeptembertől 

Egészségesebb és a korábbinál változatosabb reggelit, ebédet és uzsonnát kapnak a gyerekek a bölcsődékben, óvodákban, iskolai menzákon szeptembertől - közölte a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Novák Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyancsak keddtől már 320 ezer gyerek családjának nem kell fizetnie a közétkeztetésért.

Tájékoztatása szerint a tavalyi 28, illetve az idei 58 milliárd forint után jövőre már 70 milliárd forintot biztosítanak a költségvetésben a gyermekek díjmentes étkeztetésére.

Az államtitkár azt mondta, szeretnék, ha a fiatalok hozzászoknának az egészséges táplálkozáshoz, és ennek köszönhetően felnőttként elkerülnék őket például a szív- és érrendszeri betegségek.

Novák Katalin a pedagógusoktól azt kérte, biztassák a gyerekeket arra, hogy kóstolják meg az új ízeket. Azt hangoztatta, semmi jót nem akarnak kiűzni az iskolai konyhák kínálatából, de szeretnék, ha az étrendben több zöldség és gyümölcs lenne, továbbá kevesebb sót és cukrot használnának az ételek elkészítésénél. Meg akarják mutatni, hogy az egészséges ételek is lehetnek finomak - tette hozzá.

Úgy fogalmazott, hadat üzennek a káros mesterséges alapanyagoknak, így például mostantól nem lehet porból krumplipürét készíteni, nem lehet egészségtelen adalékanyagokat hozzátenni az ételekhez.

Az államtitkár azért tartott sajtótájékoztatót egy budapesti főzőiskolán, mert - hároméves átmeneti idő után - szeptember 1-jétől kötelezően alkalmazni kell a közétkeztetési rendeletet, amely részletesen szabályozza a menzákon, valamint a kórházakban adható ételek összetételét és elkészítésének szabályait.

Novák Katalin a sajtótájékoztatón az egészséges és finom étkezés demonstrálására zabkekszet készített az újságíróknak.

A rendezvényen mutatták be az egészséges táplálkozásról szóló - a gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak készített - tájékoztató füzeteket.

Az államtitkár ismertetése szerint egy kétgyermekes családnak havonta 15-20 ezer forint megtakarítást jelent a szeptembertől bevezetett ingyenes közétkeztetés.

Fekete Krisztina, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet dietetikusa kiemelte, minden ötödik gyermek rostszegényen táplálkozik Magyarországon, pedig a friss gyümölcsök, zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonafélék biztosítják az egyenletes vércukorszintet, ezáltal elengedhetetlenek a napi szellemi munkához és a tanuláshoz.

Hozzátette, évről évre nő a túlsúlyos, magas vérnyomással, vagy akár cukorbetegséggel küzdő gyerekek száma, de az új rendelet segítheti, hogy egy egészségesebb generáció nőjön fel.