Válogattak az '56-os menekültek közül a befogadó országok

Rácz János szerint hamis az a kép, hogy 1956-ban a magyar menekültek dönthették el, hol telepednek le. Valójában a befogadó országok válogattak közülük.

Magyarországról a 20. században kétszer indult jelentős menekülttömeg Nyugatra: a második világháború után és 1956-ban. Fogadtatásukkal kapcsolatban az az általános kép alakult ki, hogy míg az 1945-ben emigráltakra évekig tartó menekülttábori tartózkodás, bizalmatlanság, szigorú vizsgálatok vártak, addig az '56-osokat ünnepelték, és válogathattak, melyik országban kívánnak élni. Ezt a képet módosítják Rácz János, a Veritas Történetkutató Intézet munkatársának kutatásai, melyekről a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában számolt be.

Andau, 1956. november. Kezükben forró teát és vajas kenyeret szorongató fiatal magyar menekültek Ausztriában. 1956 decemberéig 155 ezer menekült távozott a határon át Ausztriába, először a burgenlandi Mosontarcsán (Andau) létesített táborban szállásolták el őket. A felvétel készítésének pontos időpontja ismeretlen. (MTI-fotó: Erich Lessing)



A menekültek fogadtatása országonként különböző volt. Legtöbben az Egyesült Államokba szerettek volna eljutni, de éppen Amerika támasztotta a legszigorúbb követelményeket. Vizsgálták a menekült egészségügyi állapotát és azt is, van-e valaki Amerikában, aki szavatolja az illető megbízhatóságát. Ha valakinek például korábban tbc-je volt, az nehezen nyert bebocsátást az országba, a gyanús kommunista múlt is hátránynak számított, magyarázta a kutató.
Kossuth Rádió, Vasárnapi újság

1956-ban a magyarok számára Ausztria volt az első állomás. Az ország nem volt abban a szerencsés gazdasági helyzetben, hogy a hirtelen rászakadt körülbelül 150 ezer magyar menekült ügyét kezelni tudta volna, külföldi segítségre szorult. Svájc körülbelül 12-13 ezer magyar menekültet vett át, az Egyesült Államok mintegy harmincezret.



A befogadásnak egyes országokban gazdasági motivációja is volt. Kanada például épp kisebb gazdasági válságon esett át, ennek ellenére a soproni erdészeti főiskoláról menekültek ott települtek le; Nagy-Britanniának pedig bányászokra lett volna szüksége, a yorkshire-i bányászok azonban nem akarták befogadni a magyarokat. Belgium jelezte, hogy kétezer fiatal magyar férfit kíván átvenni. Általánosságban elmondható, hogy az értelmiséget, a mérnököket, az orvosokat igyekeztek kiválogatni a menekülttáborokból, az egyszerűbb embereknek jóval rosszabbak voltak a kilátásaik.

Problémát okozott az is, hogy a Nyugat szabadságharcosokat, hősöket várt, ehelyett nagyon sok, egyszerű magyar embert kaptak, gondokkal, honvággyal, beilleszkedési problémákkal, a nyelvismeret hiányával - tette hozzá Rácz János.