Törökország felhatalmazást kapott a hadjárathoz

Törökország Barack Obama amerikai elnöktől és a NATO-tól is felhatalmazást kapott az Iszlám Állam (IÁ) elleni hadjárat folytatásához - jelentette ki a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.

Szalai Máté megemlítette, hogy Törökország az IÁ elleni harc mellett támadja az általa terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai állásait is. Mindeközben, bár az Egyesült Államok és a NATO a nyilatkozatokban nem szorgalmazza a PKK elleni támadások leállítását, az Európai Unió, amely tagállami szinten ugyancsak részt vesz az IÁ elleni harcban, sürgeti a kurdkérdés megoldását, és ilyen céllal nyomást gyakorol Törökországra - mondta.

Szalai Máté közölte: az amerikai elnök telefonon megállapodott Recep Tayyip Erdogan török államfővel arról, hogy Törökország erőteljesen lép fel az IÁ ellen.

A megállapodás ugyan titkos, ám a török beavatkozásnak vélhetően az volt az ára, hogy keményebben léphetnek fel a kurdok ellen - tette hozzá.

A szakértő szerint ez belpolitikai feszültségeket is gerjeszthet Törökországban, hiszen a júniusi választási patthelyzet óta folynak a koalíciós tárgyalások az eddig kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja, illetve potenciális partnerei között.

A török politikát pedig alapvetően befolyásolhatja a jövőben, hogy kurd támogatottságú párttal vagy pedig nacionalistákkal alakítanak kormányt - mondta a szakértő.

Szalai Máté közölte: Törökország eddig azért nem lépett fel erőteljesebben az IÁ ellen, mert egyaránt érdeke a szíriai Aszad-rezsim megbuktatása, illetve az autonóm szíriai kurd tartomány létrehozásának megakadályozása.

Mátraházi Tibor szerint Törökország a jelen pillanatban lépéskényszerben van. A biztonságpolitikai szakértő szerint a török lépéskényszert az váltotta ki, hogy Iránnal megszületett az az atomalku, amelynek révén Irán mint a térségben lévő egyik regionális hatalom, Törökország konkurense, tulajdonképpen jobb eséllyel érvényesítheti akaratát a térségben. Mátraházi szerint ez válthatta ki Ankarából, hogy komolyabb erőkkel lépjen fel az Iszlám Állam ellen.
Hallgassa meg!

 

Törökország számára rossz forgatókönyv lenne, ha Szíriában vagy Irakban az Iszlám Államot a kurdok győznék le, ugyanis Törökország területén 14 milliós lélekszámú kurd kisebbség él, és tartanak attól, hogy ha a kurdok komoly pozíciókat szereznek Szíriában, Irakban akkor létrejöhet a független Kurdisztán. Ezt el akarják kerülni – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Mátraházi Tibor szerint nagy kérdés, Törökország eljut-e arra a pontra, hogy szárazföldi erővel is fellépjen – mondta a biztonságpolitikai szakértő.