Nem terjesztett elő írásos javaslatot Görögország

Az Eurócsoport kedd délutáni brüsszeli tanácskozásáról távozó euróövezeti pénzügyminiszterek, illetve a csúcsvezetők ugyanott tartandó esti tanácskozására érkező állam-, illetve kormányfők nyilatkozatai szerint bizonyára Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök fogja előterjeszteni az adósságválság megoldását célzó athéni kormányzati elképzeléseket.

Ezt eredetileg már az Eurócsoport ülésén Evklídisz Cakalotosztól az új görög pénzügyminisztertől várták volna, de ő állítólag nem tett le az asztalra részletekbe menő, konkrétumokat tartalmazó csomagtervet. Többek közt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is azt mondta, hogy Ciprasztól várja kedd este a görög kormányzati szándékok ismertetését.

Az eddigiek során különböző forrásokból körvonalazódott, hogy a görögök egyfelől 320 milliárd eurót meghaladó adósságuk 30 százalékának a leírását szeretnék elérni, másfelől pedig a fennmaradó adósság törlesztésének megkönnyítése érdekében újabb uniós pénzforrásokhoz szeretnének hozzájutni az euróövezeti mentőalapból, az Európai Stabilitási Mechanizmusból (ESM). Alexander Stubb finn pénzügyminiszter az Eurócsoport üléséről távozóban azt mondta, hogy erre nincs mód. Emlékeztetett arra, hogy korábban már végrehajtottak egy részleges görög adósságleírást.

EPA/PHILIPPE WOJAZER / POOL



A másik görög célkitűzést, az újabb mentőprogramra vonatkozó igényt illetően az esti csúcsra érkező Angela Merkel német kancellár közölte az újságírókkal az eurózóna - egyelőre legalábbis még érvényben levő - kategorikusan elutasító álláspontját. Merkel emlékeztetett arra, hogy az előző mentőprogram a keret teljes lehívása nélkül ért véget, a görögök pedig a népszavazáson elutasították a hitelezők szerkezeti reformjavaslatait. Ennek fényében új pénzügyi csomagra nincs lehetőség, az ezt célzó tárgyalásoknak "nincs meg az alapja".

Merkel azonban - Francois Hollande francia köztársasági elnökkel együtt - az esti teljes körű, vagyis 19 résztvevős eurózónacsúcs előtt leült Ciprasszal, aki vázolta neki elképzeléseit.

Az euróövezeti csúcsvezetők többsége érkezésekor arról beszélt, hogy Görögországnak reformokat kell végrehajtania, pontos, részletes és hiteles javaslatokkal kell előállnia erre vonatkozólag, lehetőleg minél előbb. Alekszisz Ciprasz érkezésekor nem nyilatkozott az újságíróknak. A görög miniszterelnök szerdán délelőtt beszédet mond az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Egyes euróövezeti politikusok még kedd reggeli nyilatkozataikban kompromisszumra késznek mutatkoztak a görög adósság egy részének elengedésében. Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter szerint euróövezeti kollégáinak meg kellene fontolniuk a görög adósság egy részének leírását, de csak abban az esetben, ha Görögország elkötelezi magát az ennek fejében megkövetelt gazdasági reformcsomag végrehajtása mellett.

EPA/OLIVIER HOSLET



Manuel Valls francia miniszterelnök úgy vélekedett, hogy egy megállapodás a görög adósság rendezéséről éppen úgy létfontosságú Görögország számára, mint az euróövezeti koherencia megőrzése szempontjából. Hangsúlyozta, hogy Franciaország szerint az euróövezet nem vállalhatja fel Görögország távozásának kockázatát, mégpedig sem gazdaságilag, sem pedig politikailag. Egy euróövezeti tag távozása a világgazdasági növekedést kockáztatná - mutatott rá. "Maga Európa a tét" - mondta.

Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter is annak a véleményének adott hangot a Corriere della Sera lapnak adott interjúban, hogy egy fenntartható reformprogram életbe léptetésével és az adósság részleges elengedésével lehet elkerülni Görögország euróövezeti kilépését. A görög népszavazás eredménye mindkét tárgyalófelet a megállapodásra, nem pedig a Grexit egyengetésre kell, hogy ösztönözze.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozása előtt azt hangoztatta, csak akkor tudnak majd előrelépni, ha sikerül helyreállítani a bizalmat az euróövezet jelenleg 19 országa között. A lett politikus megerősítette: olyan megállapodást akarnak elérni, amelynek révén elkerülhető a "grexit", Görögország távozása az euróövezetből. Ha azonban a bizalmat nem sikerül helyreállítani, és nem állítanak össze hiteles görög reformcsomagot, akkor a "grexit" sem zárható ki - tette hozzá.

A lett központi bank elnöke viszont úgy látja, Görögország már kiszavazta magát az euróövezetből azzal, hogy a vasárnap tartott népszavazáson elsöprő többséggel elutasították a nemzetközi hitelezők által javasolt feltételeket. Ilmars Rimsevics a lett közszolgálati rádiónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a görög adósságválság megoldásának legreálisabb forgatókönyve az, hogy Görögország lassan kivonul az euróövezetből.



Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy Görögország távozzon az euróövezetből. Hangsúlyozta, hogy most Athénnak kell előállnia új javaslatokkal az adósságválság megoldása érdekében. Juncker szembeszállt azokkal a vélekedésekkel - amelyek meglehetősen elterjedtek a jómódúbb eurózónabeli országban -, miszerint az lenne a legjobb, ha a görögök kikerülnének a közös pénzt, az eurót használó, jelenleg 19 országot átfogó övezetből.

Görögország számára most - amennyiben a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank továbbra is fenntartja a görög bankok minimálisan szükséges készpénzellátását - a július 20-i dátum tekinthető "az igazság pillanatának", mert akkor jelentős összegű törlesztési kötelezettsége válik esedékessé, ezúttal már nem az amerikai dominanciájú, egyelőre türelmet tanúsító Nemzetközi Valutaalappal, hanem immár a "lélegeztető készüléket" biztosító Európai Központi Bankkal szemben.