Idegen létformáknak adhat otthont a Rosetta üstököse

Két brit asztrobiológus a Királyi Csillagászati Társaság Walesben zajló éves közgyűlésén kifejtette, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökös idegen mikrobiális életformáknak adhat otthont.

Az Európai Űrügynökség 2004-ben útnak indított űrszondája 2014. augusztus 6-án állt pályára az űrvándor magja körül. A Rosetta és a célüstökös jelenleg körülbelül 198 millió kilométerre van a Naptól, amelyhez augusztus 13-án "merészkednek" a legközelebb.

Az elmúlt néhány hónapban az üstökösről készült felvételek arról tanúskodnak, nem közönséges "űrszikla": felszínét szerves anyagokban gazdag sötét "kéreg" borítja, találtak vízjégfoltokat, mi több, vannak befagyott krátertavak jelenlétére is utaló jelek - olvasható a The Guardian beszámolójában, valamint a Softpedia hírei között.

A Csurjumov-Geraszimenko-üstökös június 14-én, 203 kilométeres távolságból. (Fotó: ESA/Rosetta/NAVCAM – CC BY-SA IGO 3.0)

A Csurjumov-Geraszimenko-üstökös június 14-én, 203 kilométeres távolságból. (Fotó: ESA/Rosetta/NAVCAM – CC BY-SA IGO 3.0)



Chandra Wickramasinghe, a Buckinghami Egyetem professzora, valamint Max Wallis, a Cardiffi Egyetem tudósa úgy véli, szokatlan "küllemére" nincs más magyarázat, mint hogy jeges felszíne alatt változatos mikrobiális életformák rejtőznek.

A brit kutatók a rendezvényen kifejtették, a földi extremofil mikroorganizmusokhoz hasonló életformákról lehet szó, amelyek bolygónkon szélsőséges fizikai vagy kémiai tulajdonságokkal bíró élőhelyekhez alkalmazkodtak. Az elvégzett számítógépes szimulációk alapján a mikroorganizmusok az üstökös vízjégben gazdag területeit népesíthetik be. Ezek az életformák megtanultak fagyásgátló sókat előállítani, így akár mínusz 40 Celsius-fokos hőmérsékletet is kibírnak. A mikroorganizmusok számlájára írhatók az égitest felszínén felfedezett szerves anyagok is.

Mindazonáltal sem a Rosetta, sem a Philae leszállóegység nem rendelkezik az idegen életformák azonosítására szolgáló műszerekkel. A projekt tervezésekor, amikor felvetődött, hogy az űrszondát esetleg fel kellene szerelni ilyen eszközökkel, a puszta ötletet is nevetségesnek tartották az illetékesek.

Chandra Wickramasinghe szerint - aki annak idején részt vett a Rosetta-projekt tervezésében - nyitottabban kellene kezelni az idegen létformák létezésének kérdését. "Ötszáz évvel ezelőtt kemény csatározások árán sikerül elfogadtatni, hogy nem a Föld a világegyetem központja. Ami az életet, a biológiát illeti, gondolkodásunk mindmáig Föld-centrikus maradt, és nem kevés erőfeszítést igényel, hogy megszabaduljunk ezektől dogmáktól" - vonta le a tanulságot.