Áder János: a klímaváltozás negatív hatásai hamarabb érződnek a Kárpát-medencében

A Kárpát-medencében sokkal hamarabb érződnek a klímaváltozás negatív hatásai, mint Európa más területein - mondta Áder János államfő a Petőfi TV-nek adott interjújában a VOLT fesztiválon szombaton, miután előadást tartott az Élő Bolygónk kampány keretében a klímaváltozásról. A köztársasági elnök egy kutatásra hivatkozott, amelyre az Európai Parlament 1,5 millió eurót szavazott meg, és nemcsak Magyarországot, hanem Szlovákiát, Szerbiát, Romániát és Ukrajna egy részét is érintette.

Áder János szerint jól példázza, hogy a Kárpát-medence más térségeknél jobban érintett, hogy "míg az egyik héten fázunk, a másikon hőgutát kapunk, míg az egyik héten a belvízzel küszködünk, két héttel később már az aszály okoz gondot". Úgy fogalmazott: ha nem teszünk semmit, az komoly gondot okoz a gazdáknak és az országnak is, ezért igyekszik minden lehetséges fórumon felhívni a figyelmet a jelenségre.

Áder János köztársasági elnök előadást tart az Élő Bolygónk klímavédelmi kampányról 2015. július 4-én Sopronban a 23. Volt Fesztiválon. MTI Fotó: Nyikos Péter



"Nem tudom elfogadni azt, hogy amiről tudjuk biztosan, hogy bekövetkezik, tudjuk biztosan, hogy rossz lesz, hogy kárt fog okozni, hogy nagyon sok ember számára szenvedést jelenthet - hogy ez ellen ne tegyünk semmit sem addig, amíg van lehetőség a kezünkben" - fogalmazott az államfő.

Meg kell előzni a bajt 

Kérdésre válaszolva elmondta: tudatos választásként már európai parlamenti képviselőként is a környezetvédelemmel foglalkozott. Felidézte a szentgotthárdiak küzdelmét a település közelébe tervezett hulladékégető ellen, szólt a tiszai ciánszennyezés évfordulóján rendezett brüsszeli kiállításról, amellyel a rendkívül környezetszennyező, elavult technológiára hívták fel a figyelmet.



Arra is emlékeztetett, hogy Tőkés Lászlóval együtt terjesztették elő a cianidos bányászatot az Európai Unió területén megtiltó indítványt, amelyet az Európai Parlament elfogadott, de az Európai Bizottság máig nem hajtott végre. Szerinte az ilyen típusú bányászatnak egy baleset esetén Magyarország alvízi országként csak kárvallottja lehet. Hangsúlyozta: a legolcsóbb, a legegyszerűbb, ha megelőzzük a bajt.

A dobogó a cél 

Áder János az interjúban reményének adott hangot, hogy Magyarország a lakosság számához arányosan dobogós helyen végez majd az aláírásgyűjtésben. Arra a kérdésre, hogy szerinte lesz-e kellő mennyiségű aláírás, amely nyomást tud gyakorolni a nagyhatalmi vezetőkre, azt mondta: vannak biztató fejlemények, a befektetési alapok a környezetkímélőbb technológiák irányába indultak, biztató mozgások figyelhetőek meg a politikai, diplomáciai szférában, a gazdasági és a tudományos életben, valamint az innovációban is.

Takarékosabban kell élni 

Áder János hangsúlyozta: nem azt állítja, hogy évszázadokat kellene visszamenni az időben, vagy az embereknek csökkenteniük kellene a komfortfokozatukat, csak azt, hogy takarékosan, ne pazarló módon igyekezzenek használni az energiaforrásokat. Mindazt, amit a természettől elveszünk, hagyjuk, hogy a természet a maga reprodukciós képessége szerint pótolhassa, lehetőséget biztosítva az újbóli felhasználásra - tette hozzá a köztársasági elnök.

A köztársasági elnök május elején jelentette be, hogy az elobolygonk.hu honlapon kampányt indít, csatlakozva Al Gore volt amerikai alelnök nemzetközi kezdeményezéséhez. Al Gore - akit klímavédelmi, környezetvédelmi tevékenységéért Nobel-békedíjjal tüntettek ki - célja az, hogy egymilliárd támogatót szerezzen a decemberi párizsi klímacsúcs előtt, ezzel nyomást gyakorolva a csúcson részt vevő állami vezetőkre, hogy egy ambiciózusabb, elkötelezettebb, nagyobb felelősségről tanúskodó megállapodásról döntsenek. Az elobolygonk.hu honlapon ehhez a kampányhoz lehet csatlakozni.