Ciprasz elfogadja a hitelezők ajánlatát, de a nemzethez intézett televíziós beszédében megerősítette: vasárnap megtartják a népszavazást, és arra kérte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a referendumon, mert az "döntő lépés lesz egy jobb megállapodás" felé vezető úton.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök megerősítette, hogy vasárnap megtartják a népszavazást, amelyen a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról nyilváníthatnak véleményt a görög polgárok. A miniszterelnök szerdán a nemzethez intézett televíziós beszédében arra kérte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a referendumon, mert az "döntő lépés lesz egy jobb megállapodás" felé vezető úton. Leszögezte, hogy a népszavazás nem Görögország euróövezeti tagságáról szól, hiszen az adott.
A nem erős nyomást gyakorol a hitelezőkreCiprasz megismételte, hogy a kormány folytatja a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel a népszavazás után is. Szerinte a nemek győzelme nem jelent szakítást Európával, hanem az értékek Európájához való visszatéréssel ér fel, és erős nyomást gyakorol a hitelezőkre, hogy egy gazdaságilag életképes megállapodást kínáljanak az országnak. Vezető európai politikusok a napokban sorra azt hangoztatták: a referendum valójában arról szól, hogy a görögök az euróövezetben és az Európai Unióban kívánnak-e maradni.
A pénzügyérek szerdán újra a telefonhoz ülnekJeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnöke megerősítette, hogy szerda esti telekonferenciájukon megvitatják az új görög javaslatokat, de Ciprasz beszéde után kevés esélyt lát az előrelépésre.
Levelek jönnekA televíziós beszéd elhangzása előtt alig öt órával derült ki, hogy a görög miniszterelnök két levelet is küldött a nemzetközi hitelezőknek kedden. Az elsőben azt javasolta, hogy Görögország kössön két évre szóló hitelmegállapodást az euróövezeti mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM) és ütemezzék át a görög államadósságot. Athén azt is kérte, hogy a megállapodás megkötéséig hosszabbítsák meg a kedd éjfélkor kifutó európai hitelprogram hatályát. A másik, a szerdán ismertté vált levélben a görög kormányfő arról tájékoztatta a nemzetközi hitelezőket, hogy kormánya kész elfogadni a legutolsó átfogó javaslatcsomagjukat bizonyos módosításokkal a június 30-án lejáró második európai hitelprogram meghosszabbítása és az euróövezeti mentőalappal kötendő hitel-megállapodás részeként.
Merkel: a népszavazásig nincs miről tárgyalniAz euróövezeti pénzügyminiszterek azonban kedd esti rendkívüli tanácskozásukon nem hosszabbították meg a görög pénzügyi mentőcsomag hatályát, továbbra sem hajlandóak tárgyalni a görög adósság egy részének leírásáról, az ESM hitelkeretének igénybe vételére irányuló kérelemről pedig szokásos ügymenet szerint döntenek, vagyis nem rendkívüli, gyorsított eljárásban bírálják el. A döntésben kulcsszereplő Németország képviselői hűvösen fogadták az újabb görög javaslatot is, Angela Merkel kancellár megismételte, hogy a népszavazásig nincs miről tárgyalni.
Brüsszelt igent várJean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még hétfő éjjel arra kérte Alekszisz Cipraszt, hogy fogadja el a nemzetközi hitelezők utolsó, hét végén tett ajánlatát, valamint buzdítsa arra honfitársait, hogy szavazzanak igennel a népszavazáson. Cserébe felajánlotta, hogy keddre összehívja az euróövezeti pénzügyminisztereket és jóváhagyatja velük az egyezséget, illetve a nemzetközi mentőcsomag hatályának meghosszabbítását, majd októberben tárgyalásokat kezdenek a görög adósság átütemezéséről, emellett pedig Athén 35 milliárd euró segélyt kap befektetési és munkahely-teremtési céllal. Hivatalos válasz erre nem érkezett a görög kormánytól.
Egész nap üzengettekAz üzengetés szerdán egyébként egész nap folytatódott. Nagyjából dél körül jöttek az első hírek, hogy a görög miniszterelnök elfogadja a hitelezők feltételeit, a tőzsdék meg is élénkültek, de a kormányfő délután fél öt körüli bejelentése újra elrontotta a hangulatot. Az M1 délutáni műsorában megszólaló elemző szerint egy politikai játszma kellős közepében vagyunk, a piac ezért kénytelen akár óráról órára is változtatni a pozícióit. Az biztosnak látszik, hogy Athén megvárja a vasárnapi népszavazás eredményét, így addig tulajdonképp nincs is miről tárgyalni - hangsúlyozta a szakértő az M1-en.
"Csődesemény"Közép-európai idő szerint kedd éjfélkor lejárt a Görögországot támogató európai hitelprogram. Ezzel egy időben - a fejlett országok közül elsőként - Görögország halasztást kért, és nem teljesítette 1,6 milliárd eurós fizetési kötelezettségét a Nemzetközi Valutaalapnak. A Görögországnak folyósított hitelek jelentős részét adó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus álláspontja szerint csődeseménynek minősül, hogy Görögország nem fizetett időben az IMF-nek. Az EFSF vezérigazgatója erről szerdán tájékoztatja az eurózóna pénzügyminisztereit, és a három lehetséges lépés közül javaslatot tesz valamelyikre. Vagy felmondják Athénnal a hitelszerződést, és azonnal követelik a teljes tartozást, vagy ebben a konkrét esetben visszavonhatatlanul lemondanak erről a jogukról, vagy pedig elhalasztják a döntést. Az Európai Bizottság jelezte, hogy a harmadik lehetőséget támogatja.
Elhúzódó válság jöhetJogi értelemben vett államcsődre nem, elhúzódó válságra azonban számít Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, aki erről az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában beszélt. Akár Athén, akár valamely hitelezője bejelenthetné a csődöt, de ha ez megtörténik, akkor az a leírások miatt Görögország hitelezőinek 240 milliárd euró azonnali veszteséget jelentene, miközben a görög államnak megkönnyebbülés volna - mondta. A szakember szerint "Görögországot nem hagyják csődbe menni", hiszen az ország - szemben Argentínával - euróövezeti tagként "csapatban játszik", ezért a felek majd "élnek egymás mellett, és minden megy a végtelenségig tovább".
Az EKB kezében a döntésGörögország sorsa rövid távon az Európai Központi Banktól függ. Az EKB kormányzótanácsa szerdán dönt arról, hogy emeli-e a hosszú távon fizetőképes, de átmeneti likviditási problémákkal küzdő görög pénzintézeteknek nyújtható támogatás keretösszegét. Ha a kormányzótanács korlátozza, netán leállítja a görög bankok likviditási támogatását, az a görög bankrendszer teljes összeomlásához és államcsődhöz vezetne nagyon rövid idő alatt. Elemzők szerint nem valószínű, hogy az EKB felvállalja ennek a kockázatát. A kormány utasítására szerdán kinyitott mintegy ezer bankfiók az országban, de csak a nyugdíjasok számára, hogy pénzhez juthassanak. A felvehető maximális összeg 120 euró. A bankok előtt már kora reggel hosszú sorok álltak.
Az Eurócsoport kivárja a vasárnapi népszavazás eredményét Eredménytelen maradt a kedd-szerdai görög megegyezési javaslat, az Eurócsoport minden döntést a vasárnapi görög népszavazás utánra halasztott.
A görög miniszterelnök váratlan kezdeményezését az Eurócsoport, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa telekonferencián vitatta meg szerdán délután. Jeroen Dijsselbloem az Eurócsoport elnöke már a megbeszélés előtt közölte, hogy Alekszisz Ciprasz tévébeszéde után nem sok esélyt lát az előrelépésre.
Az ülés után Jeroen Dijsselbloem az unió tanácsának sajtószolgálata által közzétett nyilatkozatában közölte, hogy a tanácskozáson a görög kormányfőtől kapott két levelet vitatták meg, valamint a görögországi politikai helyzetről tárgyaltak. A kedd éjfélkor lejárt mentőprogram esetleges meghosszabbításával kapcsolatban az Eurócsoport elnöke leszögezte, hogy miután a politikai helyzet nem változott Görögországban, a program lejárt, így az eredetileg még Athén rendelkezésére álló hitelkeret már nem hívható le.
Az Eurócsoport végül úgy döntött, hogy minden további tárgyalás előtt megvárja a görögországi népszavazás eredményét.
