A Plútó és legnagyobb holdja, a Kharón pózol ismét a New Horizons legújabb felvételén. A szonda csupán két hétre jár a közeli randevútól.
A legfrissebb felvételen két jeges-szürke objektum függeszkedik a szurokfekete semmiben. A korábbi képeken igencsak képpontos színfoltnak tűntek, alig lehetett kivenni gömbölydedségüket. A New Horizons már alig 16 millió kilométerre jár a Plútótól - óránként több mint 48 ezer kilométerrel kerül hozzá közelebb -, ezáltal a két feltérképezetlen világ képe napról napra élesedik.
A New Horizons 2006 januárjában indult, és az utóbbi bő kilenc évet űrbeli száguldással töltötte, hogy elérje a törpebolygót és a jeges égitestek Neptunusz mögött elterülő Kuiper-övét. Bár négy emberkéz alkotta szonda is elhaladt már a gázóriás mellett, egyikük sem tudta szemrevételezni a Plútót és holdjait. Még a Hubble-űrteleszkóp felvételein is nagyon pixeles és elmosódott az apró, halovány világ. A New Horizons a kutatók reményei szerint részletesen megvizsgálhatja felszínét, légkörét és egyéb jellegzetességeit.
A New Horizons LORRI készüléke által június 29-én készült felvétel a Plútóról és a Kharónról. (Fotó: NASA/Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratórium/Southwest Research Institute)
Az új portrét a LORRI (Long Range Reconnaissance Imager) készülék alkotta meg. A fotók nemcsak tudományos és esztétikai célt szolgálnak, hanem a navigálást is segítik a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának közleménye szerint. Mivel a szondát már közel 4,8 milliárd kilométer választja el a földi irányítóktól, mintegy 4,5 órába telik a parancsok elküldése. Emiatt a kutatóknak jóval a tervezett aktivitás előtt meg kell mondaniuk a szondának, mi legyen következő lépése.
A július 14-re tervezett közeli randevú során már nem lesz lehetőségük utolsó simításokra. Ehelyett előre megírt parancsszekvenciákat futtat majd le a készülék. Ezeknek tartalmazniuk kell, hogy a Plútó a szondához képest hol helyezkedik el, így arra irányíthatja műszereit. A csapat állandóan frissíti a navigációs információkat, ahogy a szonda egyre közelebb jut célpontjához és pontosabb adatokat szerez a törpebolygó helyzetéről.
A hónap elején pályamódosítással biztosították, hogy ne érkezzen meg túl korán a közelirandevú-pontra, hiszen az ilyen elszámítás következményeként az üres teret fotózná a törpebolygó helyett. A következő néhány napban tervezik feltölteni azt a parancsszekvenciát, amely átsegíti majd a New Horizonst történelmi elrepülésén. Emellett fennáll még egy újabb pályamódosítás lehetősége is.
Mindeközben tegnap a NASA azt is bejelentette, hogy a New Horizons infravörös spektrométere fagyott metánt érzékelt a Plútó felszínén. A vegyületet földi teleszkópokkal először 1976-ban észlelték. A kutatócsapat hangsúlyozta, eddig is tudták, hogy van metán a törpebolygón, de ezek a misszió első megfigyelései. Hamarosan azt is tudni fogják, vannak-e különbségek a metánjég megoszlásában felszínén. A metán (CH4) színtelen, szagtalan gáz, amely a Földön a felszín alatt és a légkörben van jelen. A Plútón lévő metán talán ősi, a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti születésekor, a csillagközi gáz- és porfelhőből (szoláris nebula) maradt vissza.
A New Horizons LORRI készüléke által május 28. és június 25. között készült felvételek a Plútóról és a Kharónról. (Fotó: NASA/Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratórium/Southwest Research Institute)
A szintén most közzétett lassított mozgókép a LORRI készüléktől származik, a felvételek május 28. és június 25. között készültek. Eme időtartományban az űrszonda és Plútó közötti távolság 56 millió kilométerről 22 millióra csökkent. A felvételeken a Plútó, és legnagyobb holdja, a Kharón látszik, a szonda közeledésével egyre növekvő méretben.
Forgása közben a Plútó erősen kontrasztos felszínt mutat, amelyet ragyogó északi félteke ural, az egyenlítő mentén sötétebb anyag szakaszos sávjával. A Kharónnak sötét sarki régiója van, alsóbb szélességi fokain pedig mintha változó fényességű területek lennének.
