Francia kutatók létrehoztak egy olyan apró robotot, amely képes felépülni a sérülésből, ezzel egy lépést tettek előre az emberek és állatok adaptív erejét imitálni képes gépek előállítása felé.
Az ilyen képességű robotok a későbbiekben megküzdhetnek az olyan veszélyekkel, amelyek ma üzemen kívüli állapotba hoznák őket. Jean-Baptiste Mouret, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem szakembere kifejtette, olyan robotokat szeretnének létrehozni, amelyek „életben maradhatnak” a fukusimai nukleáris katasztrófához hasonlóval sújtott környezetekben.
Magyarázata szerint szeretnék, ha az ilyen területre beküldött robotok még károsodással is el tudnák végezni feladatukat, ahelyett, hogy meghibásodva leállnának a reaktor közepén. A
Nature folyóiratban publikált tanulmányt a természeti környezetben megfigyelt tanulási képességek inspirálták.
Ha például egy kutya mancsa megsérül, máshogyan mozog, így elkerüli, hogy a fájdalmas sebet nyomás érje. Az adaptálódó képesség tapasztalatból táplálkozik, tudni kell hozzá, hogyan mozog a test, és fel kell tudni térképezni az elérhető opciókat.
Mouret csapata ezt a képességet rekonstruálta egy nagy teljesítményű számítógépes programban, amellyel egy hatlábú, 50 centiméteres
sétáló robotot irányítottak. Lényege egyfajta ismeretbázis felépítése a robotnak saját mozgásáról, aztán az egyes mozgásokhoz „érték” rendelése annak megfelelően, mennyire lehetnek hasznosak krízis esetén. Ezek az értékek leginkább az intuícióra emlékeztetnek.
A Honda Asimo humanoid robotjának legfrissebb verziója lépcsőt mászik egy brüsszeli prezentáción 2014 július 16-án. (Fotó: Reuters/Francois Lenoir)
Például sérülésnél a kutya tudja, hogy járóképessége visszaszerzéséhez meg kell tanulnia testsúlya áthelyezésének módját. Ekkor a szaglászáshoz és farokcsóváláshoz hasonló magatartásokat visszaszorítja, mivel nem segítik elő a mozgást.
A robotnál az „értékekkel” egy tanuló algoritmust - 'Intelligent Trial and Error' - irányítanak, ez kísérleteket végez annak felderítésére, hogy a kompenzálási magatartás segít-e a robotnak károsodottan is folytatni küldetését.
Felhasználásával a prototípus néhány perc után tovább tudott haladni, még akkor is, ha két lába megsérült. „Ha az egyik magatartás nem működik, elég okos ahhoz, hogy ezt a típust teljes egészében elvesse, és újjal próbálkozzon” - mondja Antoine Cully, a kutatás másik szakembere. Hozzátette, például, ha a főként a hátulsó lábaira támaszkodó járás nem túl hatékony, akkor megpróbálkozik az elülsők bevetésével. A kutatók szerint igazán az a meglepő, milyen gyorsan megtanulja a robot az új járási módot, a sérülésből gyakorlatilag két perc alatt "felépült".
A programot egy rugalmas robotkaron is kipróbálták, feladata az volt, hogy egy labdát beledobjon egy kosárba. A kar elmondásuk szerint gyorsan elsajátított többféle módot a feladat végrehajtásához, még akkor is, amikor több „ízülete” megsérült.