A NASA kedden bejelentette, kiválasztotta azokat a készülékeket, amelyeket egy szondán a Jupiter jeges holdjára, az Európára küld majd fel.
Az űrügynökség Galileo-missziója bizonyítékot talált arra, hogy az Európa - egyelőre ismeretlen vastagságú - fagyott kérge alatt víztömeg rejtőzhet. Amennyiben létezése tényleg bebizonyosodik, a globális óceán kétszer annyi vizet hordozhat, mint a Föld.
A kilenc műszert - kameráktól a radarokon át a mágnesesmező-mérőkig - a 2020-as években küldik fel egy szondán.
Olyan kulcsfontosságú jelzéseket keresnek, amelyek arra utalhatnak, hogy az Európa hordozhat életet. Ilyen többek között a sós víz, a sziklás tengerfenék, az árapályfűtés generálta energia és kémiai folyamatok. A NASA úgy hiszi, hogy a Jupiter eme holdja lehet a Naprendszer egyik legjobb jelöltje, ahol anyabolygónkon kívül az élet jeleit kereshetjük.
Koncepciórajz az Európa-misszióról. (Fotó: : NASA/JPL-Caltech)
A holdat célzó misszió mintegy 30 millió dollárt kóstál, amelyet az ügynökség már megkért 2016-os költségvetésében. A küldetés égisze alatt egy napenergiával hajtott űrszonda hosszú, hurokszerű pályára áll a Jupiter körül, hogy több közeli elrepülést hajthasson végre az Európa mellett egy hároméves periódusban. Összességében mintegy 45 közeli randevút terveznek 25-2700 kilométeres tartományban.
A műszerek között kamerák és spektrométerek is helyet kaptak fotók készítéséhez. A magnetométer az Európa mágneses mezejének erejét és irányát veszi majd szemügyre, a radarkészülékek az antarktisziakra emlékeztető, felszín alatti tavakat kutatnak, míg egy hőkereső a meleg víz friss kitöréseinek nyomát keresi.
A misszió során természetesen a feltételezett, felszín alatti óceánból származó vízoszlopok és apró részecskék nyomába is erednek, amellyel a kutatók szemügyre vehetik a hold kémiai összetételét, ez ugyanis kulcsfontosságú annak feltárásához, környezete hordozhat-e életet. (A Hubble-űrteleszkóp 2012-ben figyelt meg vízgőzt az Európa déli sarki régiója felett, az első meggyőző bizonyítékot fellelve vízoszlopok meglétére.)
A kilenc készüléket a NASA szakemberei által tavaly javasolt 33-ból választották ki.
A Jupiter gázóriás, főként hidrogénből és héliumból áll, a Naprendszer leghatalmasabb bolygója. Négy legnagyobb holdja, a Ganümédész, az Ió, az Európa és a Kallisztó tiszta éjszakákon látcsövekkel is kivehető.